Honnan tudja az élet,azt hogy praktikusan fejlődjön és hasznos legyen?

A halas példámból kifelejtettem azt, hogy ez nagyon környezet függő.

Pl ha nem jelennek meg a madarak, akkor a barna, piros és kék halak is megmaradnak, mert a szín nem folyásolja be az életben maradási és szaporodási esélyeiket.

Vagy ha nem a nyílt tengeren vagyunk, hanem egy patakban, akkor a 2 mutáció fog kihalni, mert a homokos meder alján a piros és a kék szín is feltűnő. Egy erdei patakban a barna a legjobb szín egy halnak, mivel olyan mint a környezete.

Ha meg a madarak nem később vándoroltak az adott helyre, hanem már alapból ott voltak, az előnytelen mutációk el sem tudnak terjedni.

Megjelenne az első piros hal, de el se érné az ivarérett kort, mert megették.

,,lehet hogy a semmiböl alakult kis és véletlen ez elfogadom de azt nem hogy valahol nincsa z univerzumba egy "agy ami ezt a véletlenséget az összerendezés folyamatát irányitotta volna a multba"

Nem elfogadni kell, hogy véletlen mutációk során specializálódnak a fajok; Hanem megérteni. Az evolúció egy természeti jelenség. Mint egy tornádó, vagy a sarki fény, csak sokkal bonyolultabb! Ha nem érted hogyan működik, akkor minden félét beleképzelhetsz. Gondolhatod, hogy a sarki fényről is, vagy a tornádóról miket vízionálhattak a tudományok előtti világban! Te pontosan ezt teszed most az élettel, mint természeti jelenséggel!

Az evolúció nem egy elképzelés, amit a tudósok terjesztenek, nincs másik elmélet! Ahogy az elektromosságra sincs több eltérő elmélet, ami bizonyításra vár! Az evolúció létezése tény! Mint az elektromos mező létezése.

Az már egy bizonytalanabb terület, hogy maga az élet hogyan alakult ki. Amit kémiai evolúciónak hívnak. De persze erre is vannak már megalapozott elképzelések, csak még nem lett tökéletesen bebizonyítva. És ezeknél sincs szükség tervezőre. Magától létrejöhet, ha a feltételek adottak.

Arra meg főként nincs bizonyítás, hogy maga a természeti törvények, a tér és az idő hogyan alakult ki. Nem vagyunk mindenhatók. Jelenleg csak a tudomány segítségével tudunk rájönni ezekre. És majd ha találunk olyan jelenséget, amit csak gondolkodó istenség vagy valamilyen szuper-agy hozhatott létre, akkor bebizonyosodhat, hogy igazad van. De addig ez nyitott kérdés fog maradni. Akár miben is hiszel. Mert a tudományos tények függetlenek az ember elképzeléseitől. Akkor is igazak, ha senki nem hisz bennük...

> Honnan tudja?meegnéztema videot és még mindig eza kérdésem meg hogy miért

Honnan tudja az örvény, hogy örvénylenie kell? Nem tudja. Ahol a körülmények olyanok, ott fizikai törvényszerűségekből fakadó, egymást erősítő fizikai folyamatok létrehozzák az örvényt, ahol meg nem olyanok a körülmények, ott nem. Ugyanígy nem tudja a cseppkő, hogy növekednie kell, csak növekedik. Nem tudja a folyó, hogy lefele kell folynia, hogy itt kanyarognia kell, ott egy vízesést létrehoznia, amott meg egy delta torkolatot. Nem tudja mindezt, egyszerűen csak a folyamatok révén létrejönnek ezek a képződmények. Létrejönnek bármiféle tudatos, intelligens tervező és alkotó nélkül.

Az élet is hasonló folyamatok révén jöhetett létre, legalábbis eddigi ismereteink alapján nincs okunk mást feltételezni. Persze jóval komplexebb rendszerről van szó, de az egyes részfolyamatait ugyanolyan kémiai, fizikai folyamatoknak látjuk, mint az élettelen folyamatok esetében.

~ ~ ~

És hogy mi ennek a fedezete? A termodinamika II. főtétele kimondja, hogy zárt rendszerekben olyan spontán és irreverzibilis folyamatok történnek, melynek során a rendszer entrópiája növekszik. Nagyon konyhanyelven megfogalmazva zárt rendszerben a rendezettség csökken. A magára hagyott homokvárat idővel szétfújja a szél, a kártyapakli lapjai szétszóródnak, és spontán módon elhanyagolható valószínűséggel fújja össze a szél a szétszórt kártyalapokat egy rendezett pakliba.

Csakhogy a Föld nem zárt rendszer. Energiát kap a Naptól, és közel ugyanennyi energiát kisugároz az űrbe hősugárzás formájában. Az energia egy csekély része viszont entrópiacsökkentő – rendezettség növelő – kémia és fizikai folyamatokra fordítódik. A Föld energiaáteresztő rendszer, és az energiaáteresztő rendszerekben a rendezettség gyakran spontán mód növekszik. Pl. a víz mindenféle bonyolult, összetett formákat alakít ki, barlangokat, abban cseppköveket.

~ ~ ~

És ha feltételezzük, hogy az élet, az élőlények tervezettek, és kicsit jobban megvizsgáljuk a dolgokat, azt kell látnunk, hogy ha tervező van mögötte, igencsak pocsék tervező. Az élőlényekben megvalósuló funkciók gyakran igen bonyolultak, indokolatlanul nyakatekertek. Amennyire nem tökéletesek ezek hatásfok szempontjából, annyira sérülékenyek.

Ott van pl. az ember bőre, aminek az egyik funkciója valamiféle védőborítás lenne. De milyen védőborítás az, amit egy apró ágacska is képes megsérteni? Ha ember tervezne védőborítást, az minimum acélból lenne, vagy hogy ne legyen olyan nehéz, mondjuk kevlárból… Vagy szénszálas szövetből. Sőt az élet más élőlényeknél létrehozott az emberi bőrnél hatékonyabb védelmet, ott a rovarok kitinpáncélja, vagy a hüllők pikkelyei. Nem tökéletesek ezek sem, de az emberi bőrnél azért jobbak.

Melyik tervezőnek jutna eszébe, hogy két független rendszer bemenetét közössé tegye? Gondolok itt a légzőrendszerre és az emésztő rendszerre, amely két rendszer bemenetének vannak közös szakaszai, és amely „tervezési hiba” miatt nem egy ember és nem egy élőlény fullad meg. Vagy milyen minőségi tervezésnek tekintsük, hogy az emésztőrendszer output része ennyire közel van a nemi szervekhez, sőt a férfiak esetében részben szintén van közös szakaszuk. Ki a fene építene egy városban szórakoztató központot a szennyvíztisztító és a szeméttelep közvetlen szomszédságába?

És estik lehetne sorolni, hogy mi mindent tákolt össze az evolúció tudatos tervezés hiányában. Ha jobban megnézzük, akkor szinte minden élőlényben a fontosabb és kevésbé fontos életfunkciót ellátó rendszerek tákolmányok. Ez persze lehet emberi, hétköznapi szemmel nézve gyönyörű, csodálatos, lenyűgöző, de attól még funkcionálisan, a mérnök szemével nézve mégiscsak tákolmány, aminél egy közepes képességű mérnök is hatékonyabbat és robusztusabbat tud tervezni, pláne ha nem kötik meg a kezét pénzügyi keretek.

"természeti törvényeket nem fogadok el válaszként"

Akkor nagyon benézted a kategóriát. Ha csak bólogatást vársz, akkor esetleg az ezotéria kategóriában partnerekre lelhetsz.

Egy még egyszerűbb példa a szelekcióra, az erre tévedőknek:

Mondjuk van egy szita, apró lyukakkal, benne egy csomó, különféle méretű kavics, amik nem férnek át a lyukakon. Folyamatosan rázzuk a szitát. Egy idő után elszakad pár szál a szita szűrőjén, és nagyobb lyukak is lesznek rajta. Előbb-utóbb a kisebb kavicsok kiesnek rajta, és csak a nagyobbak maradnak a szitában. Valamilyen tudatos elme vagy szoftver válogatta ki a nagyobb kavicsokat? Teljesen kizárt lenne, hogy a szita szűrő anyagának elfáradása ide vezetett, bármilyen tervezés nélkül? (Ld. természetes szelekció.)

És néhány példa rengeteg féle mutációra. Ezek itt sajnos mind negatívak, emberi léptékkel mérve nagyon ritka a hasznos mutáció.

[link]

(Genetikai betegségek listája)

Ami akár még hasznos is lehetne, adott környezetben:

Garry Turner nyúlós bőre...

[link]

Vagy Chanel Tapper nyelve.

[link]

Vagy a Tennessee ájulós kecske (Myotonia congenita) is ilyen mutáció eredménye, de csak a tenyésztés miatt maradt fenn, amúgy nem előnyös mutáció.

#43 (2*Sü)

Alapveten teljesen egyet értek a válasszal, pár megjegyzést szeretnék tenni a második résszel kapcsolatban.

"A termodinamika II. főtétele kimondja, hogy zárt rendszerekben olyan spontán és irreverzibilis folyamatok történnek, melynek során a rendszer entrópiája növekszik."

1. Talán szerencsésebb a zárt rendszer helyett az izolált rendszer kifejezést használni. Leggyakrabban a zárt rendszer alatt olyan rendszert szoktak érteni, ami energiát cserélhet a környezetével, csak anyagáramlás nincs, és az izolált rendszer jelenti azt, hogy se anyag, se energiaáramlás nincs a rendszer és a környezete között. De az tény, hogy sokszor a szakirodalomban is az utóbbit értik a zárt rendszer alatt, szóval nem mindig következetes a fogalomhasználat.

2. A termodinamika II. főtétele azt mondja ki, hogy izolált rendszerben az entrópia nem csökkenhet. Az simán előfordulhat, hogy az entrópia nem változik (ha nem történik semmi, vagy csak reverzibilis folyamatok mennek végbe).

A válasz lényegét ezek nem befolyásolják persze.

#46

Minek teszel fel kérdést, ha nem érdekel rá a válasz...?

"Nem tudják hogyan keletkezet az élet ezt tise tudjátok és pont,tudom nem ez volt a kérdés de az élet keletkezésére ugyse tudjátok a választ a tudosok se tudják ennyi"

Megint csak kérdezem, akkor mégis minek írtad ki a kérdést?

"majd ha bizonyitják hogy nem az isten vagy nem az ördög teremtette akkor majd beszélgetünk"

Fordítva ülsz a lovon kérdező, annak kell bizonyítania aki állít. Ha te azt mondod, hogy az Isten/ördög teremtette az életet, akkor azt nem nekünk kell cáfolni, hanem neked kell igazolni.