Honnan tudja az élet,azt hogy praktikusan fejlődjön és hasznos legyen?

Nem kell tudnia, egyszerűen a jobb lesz a nyerő. És közrejátszik még a véletlen mutáció.

Például egy gepárd falkában születik egy gyorsabb kölyök, akkor ő sikeresebb lesz a vadászatban, erősebb lesz, dominánsabb, és az ő génjei nagyobb eséllyel fognak átkerülni a következő generációba. A sokadik generáció után a falkának már a nagy része ugyanilyen gyors lesz.

Ez olyan, mint a szép és csúnya emberek esete. Nagyon lebutítva, a szépek könnyebben találnak párt, mint a csúnyák, ezért a következő generációban inkább lesznek szépek, mint csúnyák. Nem kell ehhez semmilyen tudatos szervezés.

"azt,hogy véletlen azokat a valaszokat nem fogadom el,mondjuk ugyse tudják erre a valaszt,ugy hogy nem is várok értelmes válaszokat"

Gratulálok a provokatív "kérdéshez", a választ is inkább azoknak írtam (szerintem a többiek is), akik erre járnak és kíváncsiak a tudományos jellegű válaszokra.

Pedig a kérdésedre a válasz az. A természetes szelekció nem véletlen, mert az univerzumban nincsenek véletlenek; rendszertanilag determinisztikus.

Egyébként meg nem értem, milyen "összerendezésről" beszélsz. Azért nem vagyunk egy kupac szar, mert nem lenne előnyös. Ha előnyös lenne, azok lennénk.

#14

Mi lenne, hogy ha megnéznéd az 1. válaszoló által linkelt videósorozatot, és akkor legalább valami fogalmad lenne arról, mi az a természetes szelekció? Még talán a kérdésedre is megtalálnád a választ...

A sejtosztódás során a DNS lemásolódik. Ez nyilván részleteibe belemenve egy komplex, de alapjaiban vége mégis csak egy egyszerű kémiai, fizikai folyamat. Ebbe a másolásban véletlenszerűen lehetnek hibák (mutációk). (Összetett élőlényekre ez ugyanúgy igaz, nyilván ott az ivarsejteknek van igazán szerepük.) A mutációk egy részének nincs jelentősége, a sejt ezektől ugyanúgy fog működni. A mutációk másik része az új sejt életképtelenségét eredményezi, így az elpusztul, nem is adja tovább a saját „hibás” DNS-ét. (Ő lesz a te szóhasználatodban az a bizonyos kupac sz…r, ami létrejön, csak éppen ez az ág ezzel ki is hal.) A mutációk megint más része meg valamiféle érdemi változást okoz. Ha ez a változás az adott környezetben előnyös – a sejt/élőlény nagyobb eséllyel fog túlélni és/vagy osztódni –, akkor ez a DNS változat fog elterjedni, ha hátrányos a változás az adott környezetben, akkor meg idővel ez a változat eltűnik.

Az egésznek az egyik fontos tényezője a mutáció, ami véletlenszerű. A másik fontos tényezője viszont a szelekció, ami mindig az adott környezetben hasznosabb tulajdonsággal rendelkező változatok elterjedését fogja okozni. Ehhez nem kell tervezettség, kb. mint ahhoz sem kell tervezettség, hogy a folyó mindig lefele folyjon, a víz és környezet kölcsönhatása a fizikai törvények révén mindenféle tervezés nélkül fogja azt eredményezni, hogy a folyó lefelé folyik.

> akár lehet véletlen is de valahol kell lennie egy müködtető szoftvernek.anékül nem menne

Tulajdonképpen van ilyen „szoftver”, természetnek, meg fizikának hívjuk. Nagyon elnagyolva a dolgot, ha egy zebrának csak három lába van, akkor idejekorán a ragadozók áldozata lesz, jó eséllyel azelőtt, hogy az állat szaporodni tudna, a három lábért felelős géneket továbbadhatná. Ha egy másik zebra hat lábbal jön világra, akkor valószínű ő sem tudna olyan hatékonyan mozogni, az extra lábak extra előnyt nem, de pl. extra kajamennyiséget igényelnek, így ennek a hatlábú zebrának is alacsonyabbak lesznek a túlélési esélyei. A környezet szempontjából úgy tűnik a négy láb az ideális ebben a felállásban. Aztán van olyan állat, ami más tulajdonságokkal rendelkezik, más a mérete, más a szaporodási stratégiája, más ételt fogyaszt, és lehet, hogy ott meg – mondjuk egy hangyánál – pont a hat láb lesz az optimális.

A környezet az ami meghatározza, mik az optimális tulajdonságok, és – bármiféle tervezés vagy külső működtetés nélkül – az optimálist jobban megközelítő tulajdonságokat fogja felszínre hozni.