Mégsem egyszerre esik szabadon le két test? A súlyos =/= tehetetlen tömeg nem ekvivalens?
Székely Sándor újabb elméletet osztott meg az oldalán. Fiygeld csak. A tömegek a súlyos tömegük révén jobban meggőrbítik a téridőt, mint a kisebb tömegek. A gravitációs erő egyenesen arányos a vonzó tömegekkel F(g)=µ(grav)*F1*F2/r[1→2]^2 Azaz a nehezebb tömeget jobban vonza a másik. Ezt még elemi gravitációból is tudjuk, hogy nehezebb test nagyobb gravitácios kölcsönhatást erőt kelt.
következtetés: azonos magasságból a nehezebb test ér le hamarabb, persze ez a hatás elég kicsi. Szabad szemmel nem is látod szerintem. A súlyos tömeg viszont nem egyenlő a tehetetlen tömeggel, márpedig a Galieli, Newtoni, Einsteni relatívitás is erre épül. Súlyos hibák vannak a fizika alapvető feltevéseiben
"Ezt még elemi gravitációból is tudjuk, hogy nehezebb test nagyobb gravitácios kölcsönhatást erőt kelt."
->
"következtetés: azonos magasságból a nehezebb test ér le hamarabb"
Helytelen ez a következtetés. Igen, nagyobb erőt kelt a nehezebb test, viszont nehezebben is mozdul el. Ez a két hatás oltja ki egymást, ezért érnek le egyszerre.
Legyen:
m1 a kisebb tömegű test tömege
m2 a nagyobb tömegű test tömege
M a Föld tömege
µ a konstans
r pedig a két test távolsága.
F1 a kisebb testre ható erő
F2 a nagyobb testre ható erő
a1 a kisebb test gyorsulása
a2 a nagyobb test gyorsulása
F1 = µ * m1*M/r^2
F2 = µ * m2*M/r^2
Látható, hogy F2 > F1, mivel m2 > m1.
DE ha az erőt felbontjuk az F=m*a képlettel:
F1 = m1 * a1 = µ * m1*M/r^2
m1-el egyszerűsíthetünk:
a1 = µ * M/r^2
A nehezebb test esetén pedig:
F2 = m2 * a2 = µ * m2*M/r^2
m2-vel egyszerűsíthetünk:
a2 = µ * M/r^2
Azaz a1 = a2
Azt, amennyivel F2 nagyobb F1-nél, pont kiegyensúlyozza az, hogy a kettes tömeget nehezebb elmozdítani a helyéről. Ezért a gyorsulása a két testnek ugyanannyi lesz, így pont egyszerre érnek földet. Ezt igazolják a kísérleti eredmények is. És ez pont azért van, mert a súlyos és a tehetetlen tömeg egyenlőek.
"persze ez a hatás elég kicsi"
Ha lenne ilyen hatás, akkor arányos lenne a két tömeg közti különbséggel. Azaz, könnyen ki tudnád mutatni ezt a hatást olyan esetekben, amikor nagyon nagy a két tömeg közti különbség. De jelenleg az a tapasztalat, hogy a tollpihétől a több ezer tonnás óriás szerkezetekig, mindenre ugyanaz a "g" gyorsulás jellemző a Földön.
Nem csintalankodni akarok, de mitől nehezebb a test? Talán attól, hogy nagyobb gravitációs erőt fejt ki egy másik testre?
Feltaláltad a spanyolviaszt, vagy másképpen, megértetted a Newton törvényt. Remek. Abban csak bízhatom (nem sok alappal), hogy ismered a fajsúly fogalmát is. Mert ugye egy kiló toll és egy kiló ólom légüres térben egyszerre ér földet azonos magasságból.
"Azt, amennyivel F2 nagyobb F1-nél, pont kiegyensúlyozza az, hogy a kettes tömeget nehezebb elmozdítani a helyéről. Ezért a gyorsulása a két testnek ugyanannyi lesz,"
Ez így eléggé mesterkélt fogalmazás. Honnan tudod, hogy pont akkora a tömeget elmozdítani akaró nehézség, mint amennyivel gyorsabban vonza a nagyobb tömeget?
Ráadásul amit írsz az nem is igaz. Meg is cáfolom. Ha egy (l) távolságra vizsgáljuk a szabadesést a nagyobb tömegűt nehezebben kezd gyorsulni szerinted és emiatt l távolságon belül ugyanannyi idő alatt mondjuk t(l) érnek célba, tegyük fel.
Második kísérletben már r>>l távolságban nézzük a szabadesést. Látható, hogy csak a pottyantástól mért kis távolságra egyenlítódik ki a hatás. Ha nagyobb távolságban vizsgáljuk a nehezebb testnek kell előbb leérnie. Ugyanis l távolságnál egymás mellett vannak. Viszont akkor már mozgásban van mindkettő, nem kell mozgásba lendíteni őket, tehát a nehezebb tömeg vonzóhatása kompenzálatlan marad és előbb ér le a célba a nagyobb tömegű. Erre mit lépsz? 👌
Ők meg elrontották a trükkfelvételt:
"Második kísérletben már r>>l távolságban nézzük a szabadesést. Látható, hogy csak a pottyantástól mért kis távolságra egyenlítódik ki a hatás."
Ez mégis honnan az ördögből látható??? Mutassál már erre bármilyen kísérleti bizonyítékot!
"Viszont akkor már mozgásban van mindkettő, nem kell mozgásba lendíteni őket, tehát a nehezebb tömeg vonzóhatása kompenzálatlan marad és előbb ér le a célba a nagyobb tömegű. Erre mit lépsz? 👌"
A két test folyamatosan gyorsul. Ha a gyorsító erő (a gravitáció) és a gyorsulás mértéke is egyenesen arányos a tömeggel, akkor ugyanolyan sebességgel fonak gyorsulni. A levezetésed logikailag is értelmetlen: ha egy ideig azonos sebességgel gyorsulnak, utána miért kezdene el jobban gyorsulni a nehezebb tömegű tárgy? (Amúgy ez középiskolás - de az is lehet, hogy általános iskolás - fizika, talán először azt kéne megtanulni...)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!