A DNS-t lehet látni mikroszkóp alatt?

Össze tud úgy kondenzálódni, hogy egy megfelelően jó fénymikroszkóppal már látható legyen. Én számoltam úgy kromoszómákat. De azt tudni kell, hogy akkor nem tiszta DNS-t néz az ember, hanem iscipici labdává összegyűrt DNS-t, amin egy halom fehérje ül azért, hogy ez az ici-pici labda úgy egyben is maradjon. És ez az összegyűrt komplex már elég nagy ahhoz, hogy lássa az ember.

Azt érdemes tudni, hogy a DNS az nagyon hosszú, minden kromoszóma több arasznyi hosszú. Csak olyan vékony, hogy mégse látszik. Mint egy hajszál, azt se mindig látjuk, pedig hosszú. Viszont a hajszálat is össze lehet gyűrni csomóba és akkor hirtelen sokkal jobban látszik, ugyanez van a DNS-sel is.

Ha erre gondolsz:

[link]

akkor ez egész jól modellezi a valóságot.

Először is, nézd meg ennek az ábrának a "D" és az "E" részét:

[link]

Amit látsz az egy bizonyos molekula "rajzolt" modellje és az, ahogy ehhez képest atomerő mikroszkópon látszik. Az utóbbi van a legjözelebb ahhoz, ahogy a molekulák a "valóságban" kinéznek. Tehát kívülről nézve minden atom egy gömbszerű pufi elekrtronfelhő, némelyik nagyobb, némelyik kisebb, némelyik inkább egy összenyomott gömbre emlékeztet. Ezekből az elektron-gömböcökből áll össze a molekula. Tehát sem szalagok, sem rudacskák nincsenek bennük, azt inkább mi rajzoljuk bele hogy jobban megértsük.

A DNS a valóságban tehát leginkább így "néz ki", mint ezen az ábrán a jobb oldali rész:

[link]

De persze ezen nem nagyon látni hogy mi hol van, úgyhogy megértésre-tanulásra teljesen alkalmatlan.

Meg azért ha belegondolunk, azért a kölcsönható molekulák szempontjából nem ennyire "egyszínű", ugyanis a kölünböző részek elektromos töltése eltér. Elektromos töltést nem nagyon tudunk ábrázolni a képeken, mint ahogy hideget vagy meleget sem, de mégis tudunk színes hőtérképet rajzolni. Ilyenkor tudjuk, hogy a dolog nem "piros", hanem ahol pirosra színezzük, ott valójában meleg.

Na ha ezt el tudjuk fogadni elektromos töltéssel kapcsolatban, akkor lehet egy színezett töltéstérképet rajzolni. A többi molekula valójában olyannak "látja" a DNS-t: nagy pufi gömbökből álló, tömör masszának, amin helyenként töltéskülönbségek vannak. A töltésminta alapján ismerik fel rajta a dolgokat. Kb ilyesmi:

[link]

A nagy piros csomók a negatívan töltött foszfát csoportok, egyfajta állandó jelzőfényként szolgálnak, belül a bázisoknak pedig kék, pozitívan töltött részei vannak, amik itt-ott kivillannak, és ez a minta a bázistól függ. Ezt lehet leolvasni kívülről.

Természetesen oktatási-megértési célra ez sem alkalmas, úgyhogy ezért rajzolunk ilyen modelleket:

[link]