A kvantummechanika, miért nem klasszikus Newtoni valószínűség?

Azért, mert a világ nem így működik.

A klasszikus mechanika szerint, ha egy golyót leteszel egy gödörbe, akkor az ott megáll az alján.

A kvantummechanika szerint viszont elkezd nyüzsögni az alja körül: azért nem úgy írom, hogy hullámzani, mert az félrevezető lenne, nem azt csinálja.

Tehát ahelyett, hogy lenne neki egy pontos helye (ahova tetted) és egy sebessége (nulla) - helyette mindig változik a helye ÉS a sebessége is.

Ha kiszámolod, átlagban ott lesz, ahova tetted, és az átlagsebessége is nulla lesz, nem megy sehova. Mégis állandóan mozog, mert a kvantummechanika így működik.

Vegyünk még egy példát:

kilősz egy elektront, ami átmegy egy rácson (néhány vékony téglalap kivágva valamiből, a többi tömör), majd becsapódik egy arra érzékeny lemezbe.

Mi történik itt?

1: Amikor kilövöd az elektront, akkor az úgy viselkedik, mint egy részecske. Nem tudsz fél, vagy másfél elektront kilőni.

2: Amikor átmegy a rácson, akkor úgy viselkedik, mint egy hullám - EGYSZERRE megy át az összes résen, amit csak talál, és közben interferál saját magával. Pont úgy, mintha víz lenne a rács két oldalán, és egy hullámot küldenél át.

3: Amikor megérkezik, akkor ismét részecske: egyetlen pontba érkezhet meg.

Viszont az igazán érdekes dolog, amit csak mostanában kezdtek vizsgálni: a KÖZTES helyzetekben - tehát úton a rács felé, majd a lemez felé - NEM TUDJUK, hogy igazából micsoda. Ilyenkor se nem részecske - se nem hullám, hanem valami más, amit még igazából nem ismerünk.

nem érdemes keverni a valóságot a modelljével. A kvantumfizika nem dolgozik semmivel, az a természet egy meghatározott jelenségköre. Amit az ember valószínűségfüggvényekkel tud értelmezni és leírni. Nincs newtoni valószínűség, newtoni oksági összefüggés van. Determinisztikus.

A valószínűség egy matematikai fogalom, és nincs klasszikus meg kvantumfizikai. E fogalom azt írja le, hogy bizonyos sokaságok folyamatai hogyan értelmezhetők, valószínűsége sokaságra vonatkozó folyamatnak lehet, egyetlen objektumnak soha. Amit egyetlen objektumra mondani szoktak, az egyes viselkedési tulajdonságaira vonatkozik.

Ha többet vagy inkább alaposabbat szeretnél megismerni, kénytelen leszel pontosabban megfogalmazni, mit is szeretnél tudni.