Egy bolygó (kőzetbolygó) elvileg lehet 1000-szer nagyobb a Napnál?

Nem omlana össze. Az lehetetlen.

A neutorncsillagok omlanak össze, vagy a többezerszer nagyobb vonzású és milliárdszor nagyobb sűrűségű bolygók.

A földhöz hasonló kőzetbolygó bármekkora, nem omlana össze lyukká. kicsi a sűrűsége, és sokkal nagyobb enerigának kell felszabadulnia. Általában ha 2 neutroncsillag összeütközik, akkor lesz fekete lyuk.A hatalams sűrűségű bolygók néhány centiméteres ponttá sűrűsödnek össze, és a 2 bolygó rettenetes gravitáció ereje egyesül. a nagy tulajdonképpen kiszakítja az általunk ismert teret. Ha beszippat a fekete lyuk, akkor a semmibe kerülsz. Szó szerint a semmibe. ott nem lesz tér, semmi féle anyag, így te magad sem, de még idő se lesz. Tehát értelmeten lenne a kérdés, hogy hova kerülsz, mikorra kerülsz oda, vagy minek ütközhetsz neki. Ott nincs semmi!

A világegyetem sötéte is valami. A semmi az semmi :D nem mondhatnánk hogy meghalsz, mert élve kerülsz oda be. De ugyanakkor nem is élsz, hisz nem éltezel.

Stephen Hawking írta:

"Röviden ismertetem, hogyan jöhetnek létre a fekete lyukak. Képzeljünk el egy Napnál tízszer nagyobb tömegű csillagot. A csillag kb. egymilliárd éves élettartamának túlnyomó részében hőt termel, miközben a belsejében hidrogénből hélium keletkezik. A felszabadult energia elegendő nyomást idéz elő ahhoz, hogy megóvja a csillagot saját gravitációs vonzásának következményeitől, és a Nap átmérőjének mintegy ötszörösét éri el a csillag mérete. Egy ilyen csillag felületén a szökési sebesség hozzávetőleg másodpercenként ezer kilométer lenne. Vagyis ha egy testet a felszínről függőlegesen felfelé kevesebb mint ezer kilométer másodpercenkénti sebességgel indítanánk el, akkor az a csillag gravitációs vonzása miatt visszahullana, míg a szökési sebességnél nagyobb sebességgel kibocsátott test a végtelenbe távozna.

Amikor a csillag kimeríti nukleáris fűtőanyagát, semmi sem tartja fenn többé a kifelé irányuló nyomást, a csillag a saját gravitációja hatására elkezd összehúzódni, ennek következtében a felületen a gravitációs tér erősebbé válik, így a szökési sebesség is növekszik. Amikor a csillag sugara harminc kilométerre csökken, a szökési sebesség másodpercenként háromszázezer kilométerre nő, vagyis megegyezik a fénysebességgel. Ezután már a csillag által kibocsátott fény sem távozhatna a végtelenbe, mert a gravitációs tér visszatartaná. A speciális relativitáselmélet szerint semmi sem haladhat gyorsabban a fénynél, tehát ha a fény nem távozhat a csillagról, akkor semmi más sem távozhat onnan.

Az eredmény végül egy fekete lyuk lenne: ez a téridő olyan tartománya, amelyből nem lehet a végtelenbe távozni."

A fekete lyuk keletkezéséhez NINCS szükség nukleáris fűtőanyagra, hiszen ÉPPEN AZ FOGY EL. Kizárólag megfelelő mennyiségű ANYAGRA van szükség, mely saját GRAVITÁCIÓS TERÉNEK hatására roskad össze.

Egy kb 10 naptömegű ANYAGMENNYISÉGGEL bíró, a nukleáris fűtőanyagát már felélő égitest az összeroskadás folyamán kb 30 km-es sugárnál éri el a fekete lyuk állapotot.

Pedro

Néhány adalék, miért válaszoltam azt, és úgy amit válaszoltam.

A tömeg "felső mérethatáráról":

[link]

Általában a tömeg kihatása a csillag élettartamára és végkifejletére:

[link]

[link]

[link]

[link]

Ajánlom figyelmetekbe az Ia típus "működésének" miértjét!

[link]

Vagy picit másképp, de az "eredmény" hasonló :)

[link]

Még egyszer:

[link]

Nem véletlenül írtam, hogy: "másfél Naptömegnél járva komoly meglepetésben lesz részed".

Még egyszer az "életútról", azaz miből mi lesz a tömeg függvényében.(Csillagfejlődés végállapotai)

[link]

dellfil

Bocsi az utolsó link helyesen ez:

[link]

dellfil