Hogy is van ez?( Élet, baktériumok)
#13: egyetértek, nagyon kéne.
A nem szén-víz alapú életben kevesebb hitem van, egyrészt nem igazán támogatható meg a működőképessége biokémiai modellekkel (persze ez nem zárja, ki), másrészt én attól tartok, túl eltérő életet, ha nem olyan makroméretű, hogy kiszúrja a szemünket, észre sem veszünk, mert nem tudjuk, mik lennének a jelei.
Szóval például légköri gázokból vagy fosszilis kémiai jelekből más alapú élet jeleit nem fogjuk kiszúrni.
" Az is kiderülhet, hogy már találtunk, de elképzelhetetlennek tartjuk még."
Ahogy fentebb írtam, nem az elképzelhetetlenséggel van a gond, hanem a felismerhető jelek hiányával, nem ismertségével.
"szén-víz alapú"
A víz még talán helyettesíthető, de szén nélkül nem nagyon fog menni. Nincs igazán más anyag, amelyik képes lenne hosszú láncokra.
"hiszen normál esetben, a fizika törvényeiböl kifolyólag ennek pont az ellentéte kellene történjen"
Igen, így látszik, de valójában nem így van.
Éppen hogy összességében az élet létezése még jobban segíti az entrópia univerzális irányát.
#10
"A prokariótákon kívül érdemes megnézni az archeákat is, azok még régebbiek."
1. Az archaeák prokarióták.
2. Testvérkládot alkotnak a baktériumokkal, tehát nem igazán lehet azt mondani, hogy ősibbek. Hogy a jellemzőik ősibbe-e az jó kérdés. Ami biztos, hogy az arcchaeák közelebbi rokonságban állnak az eukariótákkal, mint a (valódi) baktériumok.
"Ezen kívül lehet tudni azt is, hogy üres (sós vízzel és aminosavakkal töltött) sejtek maguktól is kialakultak az őslevesben."
Pontosan nem tudom mire gondolsz itt. Ha a kocervátumokra, azokat azért túlzás sejteknek nevezni (bár néhány jellemzőjük valóban hasonlít a sejtekére).
"Valamint érdemes megnézni a kemotonokat: ezek olyan képződmények voltak, amelyek még nem éltek, de már tudtak szaporodni."
A kemoton nem egy létező dolog neve, hanem lényegében egy sejt minimum modellje (amit egy magyar kutató, Gánti Tibor alkotott meg).
#15
"A víz még talán helyettesíthető, de szén nélkül nem nagyon fog menni. Nincs igazán más anyag, amelyik képes lenne hosszú láncokra."
Ezzel egyet értek.
#17
"hiszen normál esetben, a fizika törvényeiböl kifolyólag ennek pont az ellentéte kellene történjen."
Ez nem igaz. Az élet léte, működése nem mond ellent a fizikai törvényeknek.
#19
"Hogyan ösztönzi az entrópia az anyagot az egyre bonyolultabb szervezödésre, fejlöésre, és önreprodukcióra?"
Azt nem tudjuk, pontosan hogyan alakulhatott ki az élet, de kismillió modell, sőt néhány gyakorlatban is elvégzet kísérlet is van arra, hogy alakulhatnak ki egyszerűbből bonyolultabb rendszerek. A Müller-Urey kísérlet (és rengeteg későbbi variánsa) egy klasszikus példa arra, hogyan keletkezhetnek (nagyon egyszerű korülmények között is) egyszerűbből bonyolultabb molekulák. (Persze az önreprodukció innen még távol van.)
Az entrópiára való hivatkozás alapján nekem úgy tűnik, egy klasszikus félreértés áldozata vagy (amire a kreacionsiták gyakran szoktak rájátszani). A termodinamika második főtétele valóban az entrópia növekedéséről szól, de egészen pontosan úgy, hogy izolált rendszerben az entrópia nem csökkenhet. Márpedig a Föld (és az élővilág) nagyon nem izolált rendszer, például rengeteg energia érkezik a Napból. Innentől kezdve ez az érv sántít.
(És akkor még arról nem is beszéltem, hogy igazából mikroszinten az entrópia növekedés törvénye pusztán valószínűség alapú, elvileg izolált rendszerben is növekedhet az entrópia, csak makroszkópikusan elhanyagolható az esélye. De ha az első önmásolásra képes molekula kilakaulásáról beszélünk, ott könnyen lehet, hogy ilyen nagyon kis valószínűségű események is szerepet játszhattak.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!