Létezhetne a valóságba egy ember méretű baktérium vagy bolha?

A baktériumok egyszerű sejtek az eukariótákhoz képest. Még utóbbi csoportban sem lenne elképzelhető ilyen méretű sejt, mert sem a külső váz problémája nincs megoldva, sem az anyagok/információ transzportja a sejt egyik végéből a másikba. Emberben idegsejek nyúlványai lehetnek makroszkopikus méretűek hosszúságban (ezek az idegek), és még ott is mm/óra nagyságrendű az anyagtranszport sebessége. A szinapszis ellátásához ez elég, de egy ember méretű sejtet teljesen nem lehet így működésben tartani.

A bolha egy fokkal "jobb" lenne, mert többsejtű. Itt viszont tényleg az a gond, hogy a külső váz a földi gravitáció mellett szab egy mérethatárt. Egy a Földnél lényegesen kisebb bolygón, ahol a külső váz kisebb mechanikai stressznek lenne kitéve, a rovarok maximális mérete is nagyobb lenne. Hogy elképzelhető-e olyan bolygó, amin kialakul az élet, és a bolhák ember méretűre nőhetnek, azt nem tudom megmondani.

"Egy a Földnél lényegesen kisebb bolygón, ahol a külső váz kisebb mechanikai stressznek lenne kitéve, a rovarok maximális mérete is nagyobb lenne. Hogy elképzelhető-e olyan bolygó, amin kialakul az élet, és a bolhák ember méretűre nőhetnek, azt nem tudom megmondani."

Egy a Földnél lényegesen kisebb gravitációjú bolygó nem tudná megtartani a légkörét, mert azt lefújná róla a napszél. Légkör nélkül meg víz sem marad meg, anélkül pedig nincs élet (jelen ismereteink szerint).

Ha meg elég távol lenne ahhoz, hogy a napszél ne tudja bántani a légkörét, akkor meg már bőven kívül esne a lakhatósági zónán, akkor meg azért nem lenne rajta élet. Legalábbis annyira összetett, mint amennyire egy bolha az, biztosan nem. Tehát valószínűleg nem tudna ember méretű bolha kialakulni. Már csak azért sem, mert a bolha más állatok testnedveivel (vérével) táplálkozik. Most képzeld el hogy egy 80 kilós bolhának mennyi vérre lenne szüksége naponta, és ahhoz mekkora sebet kellene ejtenie az áldozatán/áldozatain.

"Egy a Földnél lényegesen kisebb gravitációjú bolygó nem tudná megtartani a légkörét, mert azt lefújná róla a napszél."

Erre azért ne vegyél mérget, lásd Titán hold.

"bőven kívül esne a lakhatósági zónán, akkor meg azért nem lenne rajta élet"

Mármint FÖLDI biokémiával.

Éppenséggel a földi jellegű bolha és baktérium tényleg kizárható.

De folyékony közegben ízeltlábú lehetne jóval nagyobb, mint a Földön olyan bolygón, ahol tápláléka, anyagcseréje úgy is biztosított.

Egysejtű? Na az már problémásabb.

Vízben is.

Egy olyan lény, ami testfelületén át képes csak anyagcserére, elég limitált méretre, mert ha duplázod a testméretét, a felszíne négyszereződik ugyan, de térfogata nyolcszoros lesz, ezzel adott kg biomasszára jutó anyagcsere-testfelület a felére csökken.

Ugyanúgy az egyetlen sejtmag által kontrollált biokémiának is túl messze kéne elnyúlkálnia a működéshez.

Persze ha valahol a sejtszervecskék képesek lennének jobban specializálódni, a földinél lehet, hogy nagyobb egysejtűek is létrejönnének, de valószínűleg nem sokkal. A többsejtűség sok előnnyel jár ezzel szemben, ezért terjedt el nálunk is.

A bolhához hozzá tenném azt is, hogy a jelenlegi oxigénszint mellett max. kb. ököl testméretü rovarok létezhetnek. nem nönek nagyobbra, mivel a légcsöves rendszerük nem tud nagyobb távolságra oxigént szállítani. A légcsöves megoldás egyre elágazó, szinte minden sejthez eljutó csöhálózatot jelent, és légköri levegöböl oldódik át az oxigén a sejtekbe.

A nagyobb testméretek ellátásához olyan jellegü oxigénszállító rendszer kell, mint a vérkeringés, tehát valamilyen jól mozgatható, mennyiségileg bövíthetö közegben oldott (tehát tárolt és késöbb kivonható) oxigént kell eljuttatni, ez jelen esetben a folyadékrendszerekre igaz, illetve körfolyamatnak kell legyen, mivel a széndioxidot is el kell szállítani.

#5: Egyben szerintem nagyobb testméreteknél ez a "csöves" megoldás nagyon nagy folyadékvesztést is jelentene.

Általánosan a méret növelésével a testtérfogat jobban növekszik, mint az akármilyen testfelület, tehát a csőrendszeré is, de ez csak akkor igaz, ha egy-az-egyben nagyítjuk fel a komplett geometriát, a légzőcső-rendszert viszont gyakorlatilag minden sejtig hurcolva igen jelentősen kéne növelni, felületre nagyságrendekkel.

Szóval itt pont jelentősen növekedne a folyadékvesztő felület, szerencsétlen jószágok csak valami igen magas páratartalom mellett működnének, máshol két szuszogás és kiszáradnának.