Ha egy baktérium sejtfalát eltávolítanák és beraknák egy zárt részre tápanyaggal, tudna osztódni? Lenne sejtfala az új példányoknak?

A baktériumok többségének tudtommal szüksége van a sejtfalra az osztódáshoz (a DNS másolatai a sejtfalhoz kapcsolódva válnak szét). Vannak sejtfalnékli baktériumok (Tenericutes), de ezek paraziták, nagyon gyakran sejteken belül élősködnek. Sok antibiotikum, például a penicillin, a sejtfalszintázist gátolja, és így tudja megakadályozni a baktériumok szaporodását.

Szóval szerintem jó eséllyel nem tudna szaporodni.

#4

"Képes volt osztódni de még egyfajta közös plazmába kerültek be a későbbi sejtalkotók."

Nem teljesen értem, mire gondolsz. A sejtplazmát a sejtmembrán határolja el a külvilágtól, nem a sejtfal. Ahhoz, hogy osztódásról tudjunk beszélni, szükség van sejtmembránra, mert különben hogyan osztódik a sejt? (pontosabban az eukariótáknál ne feltétlenül, van hogy csak a sejtmag osztódik, de nyilván azt is membrán határolja el a környezetétől.)

Azt, hogy hogy alakultak ki az első élőlények, nem tudjuk. Például nem tudjuk, mikor és hogyan jelenhetett meg a membrán. Mindenesetre a membránt alkotó amfipatikus molekulák (pl. foszfolipidek) spontán képesek membárokba rendeződni, szóval ha már voltak ilyen molekulák, akkor a membrán kialakulása nem olyan nagy kunszt. (Persze a molekulák megjelenése egy másik kérdés.)

A sejtfal egy külsö burok, amit kiválaszt a sejt, az nem osztódik a sejttel, újra képezi az új sejt.

Kevered a sejthártyával. A sejthártya/sejtmembrán egy ketös lipid réteg, ami képlékeny, mondhatni folyékony, képes bárhol csatlakozni egy másik részéhez, mint ahogy pl egy buborékból tudsz két buborékot csinálni. A két réteg vertikálisan erösen csatlakozik egymáshoz, illetve a benne található fehérjék sem tudják egyszerüen elhagyni, de horizontálisan teljesen képlékeny, tehát a fehérjék oldalirányban viszonylag szabadon mozoghatnak. A biológiai folyamat maga ettöl azért bonyolultabb, mert szabályozva, irányítva van az egész, most itt nem fejteném ki.