Szerintetek van reális esélye annak, hogy éppen az oltások okozzák a covid vírus egyre több nutációját?

> „Mellesleg ez egyáltalán nem bizonyított hogy nem pont az oltásokTÓL van egyre több durva mutáció.”

Az sem bizonyított, hogy nem azért esett vasárnap annyi eső, mert előtte nap gulyáslevest főztem. Mégsem racionális ezt feltételezni. A „nem bizonyított” az nem jelent semmit, de sokszor a „valószínű, hogy így van” hatást tudja kelteni.

> „Minél több antibiotikumot használsz, annál nagyobb eséllyel jön létre rezisztens mutáció, mivel a nem rezisztenseket kiirtod, a rezisztens mutációkat meg ezáltal előnyben részesíted.”

Ez meg két különböző tészta. A mutáció nem az antibiotikumtól jön létre. Létrejön az antibiotikum nélkül is. Az meg egy teljesen más kérdés, hogy ha a mutálódott változat – önmagában nem eredményesebb – nem terjed gyorsabban, stb –, akkor nem fog nagyobb számban elterjedni. Viszont ha valaki antibiotikumot szed, akkor elkezdi likvidálni az adott kórokozót, és itt már eredményesebb lesz az, amelyik az adott antibiotikummal szemben valamennyire rezisztens. Ha az illető idejekorán hagyja abba az antibiotikum szedését, akkor teret enged a rezisztens kórokozók terjedésének.

Kb. olyan ez, mint a vörös haj. Önmagában a vörös haj nem biztosít nagyobb túlélési esélyt, nem okoz több utódot, nem jelent előnyt a párválasztásban, nem jelent előnyt az utódnevelésben. Így normál esetben a vörös hajúak aránya érdemben nem változik. Hosszútávon lehet, hogy nő vagy csökken a vörös hajú emberek aránya, de ez véletlenszerű ingadozás. Viszont ha jön egy pszichopata, aki mozgalmat indít a nem vörös hajú emberek likvidálására, akkor a vörös haj mindjárt előnyt jelent a túlélés szempontjából. Ettől nem fog több mutáció kialakulni, de a vörös hajúak aránya növekedni fog, kellő idő után kvázi egyeduralkodó lesz.

Viszont ezzel együtt is a védőoltás felé billen a mérleg. Minél több beoltott ember, annál kevesebb fertőzött, annál kevesebb darabszámú vírus, annál kevesebb számú jelentősebb mutáció, így annál hosszabb idő telik el egy jelentősebb mutáció kialakulásáig. Ha kellően sikerül visszaszorítani a vírusokat, akkor lehet, hogy ami mutáció egy éven belül létrejönne, az így évtizedek, vagy évszázadok múlva fog csak létrejönni.

Védőoltás hiányában a korlátozó intézkedések mellett – amit senki nem akar, és ami hosszútávon nem fenntartható – sem tudtuk csökkenteni a vírus terjedését, maximum fékezni valamennyire. Több fertőzött, több vírus, több RNS másolás, több potenciális lehetőség egy új mutáció létrejöttére. (Emiatt az, hogy a betegség sokszor tünetmentesen zajlik le, viszonylag hosszabb a lappangási idő, vagy viszonylag kicsi a halálozási arány, az annyira nem jó hír. Túl sok vírus van ringben ahhoz, hogy nagyobb eséllyel jöjjön létre egy olyan mutáció, ami nekünk sokkal rosszabb.)

Ez meg kicsit olyan, mint a lottó. Annak, hogy egy szelvénnyel öttalálatosod lesz, annak az esélye annyi, amennyi. Viszont minél kevesebb ember játszik, és minél kevesebb szelvényt tölt ki átlagosan egy ember, annál kisebb az esélye, hogy az összes szelvény között lesz öttalálatos, annál több idő telik el két telitalálat között. Ha csak ezer szelvény játszik hetente, akkor nagy – 80% körüli – eséllyel 150–200 évig sem lesz telitalálatos szelvény.

István!

Fölösleges visszahozni egy olyan kérdést, amire már jól válaszoltak!

SOK mutáció akkor lesz, ha SOK vírus van forgalomban: vagyis akkor, ha KEVÉS oltás van.

Az oltások a mutációk ELLEN dolgoznak!

Ehhez persze az is kell, hogy ha megjelenik egy új mutáció (ott, ahol nem oltottak eleget), akkor legyen ellene jó a régi oltás, vagy készüljön gyorsan új.

Kérlek, ne ülj fel a konteóknak!

"Minél több antibiotikumot használsz, annál nagyobb eséllyel jön létre rezisztens mutáció"

Mint már 2*Sü is leírta, a válaszadó ezzel a mondattal csak a saját hozzá nem értését bizonyította.

"De ha belegondolsz: egy oltásra rezisztens mutációnak milyen előnye lenne egy oltatlan testben?"

Ez a logika elvileg működhet is. Elvileg tényleg kialakulhat így olyan változat, ami ellen a korábbi védettség nem hat. Mondjuk ez ugyanígy megtörténhet természetes védettség esetén is, de ez a kisebb agon a logikával.

A nagyobb gond, hogy a legtöbb "durva" mutáns ellen (pl. delta variáns) elég hatékonyak az oltások, így épp csak az érvelés lényege nem működik... (De ha kicsit jobban belegondol az ember: a delta variáns Inidából származik, ahol még most sem túl magas az oltottság, a variáns kialakulásakor viszont a béka segge alatt volt.)

Tudtommal a brazil változat esetében feltételezik (és talán valamennyire a dél-afrikai esetében), hogy viszonylag gyengén hat ellene az eredeti verzió ellen kialakult védettség, de azok meg még bőven a kiderjedtebb oltakozás előtt jelentek meg, úgyhogy azok megjelenéséhez (és kezdeti elterjedéséhez) sem lehet köze az oltásoknak. (Arra most nem emlékszem, a brazil variáns ellen mennyire hatnak az oltások. A dél-afrikai ellen az AstraZeneca nem túl hatékony, ha jól emlékszem.)

Szóval az érvelés akár logikus is lehetne (na jó, maximum pontosabban megfogalmazva), csak pont marhára nem illik a jelenlegi variánsokra. Természetesen általánosságban a kijelentés, hogy az oltások miatt lenne sok új mutáns, hamis. Sőt, épp az ellenkezője igaz: ha világszinten megfelelően nagy volna az oltottság, az visszaszorítaná a vírust, és így épp kevesebb új mutáns jelenne meg.

Azok a vírusváltozatok, melyek jelenleg terjednek mind alacsony átoltottság mellett jöttek létre. Ezt is érdemes hozzátenni.

A most terjedő delta variáns Indiából indult el, ahol alacsony volt az átoltottság, és még most is az.

Az itthoni harmadik hullámért is felelős alfa variáns ősszel alakult ki vélhetően Angliában. Az oltási hullám pedig decemberben indult ott.

#6: Ahogyan azt is, hogy a fertozokepesebb variansok szamara a lezarasok biztositottak a szelekcios kozeget/nyomast. Amit 3mas ir, az meg a faek egyszerusegu gondolkodas iskolapeldaja. Letoha Tamas tollabol: " A gyorsan mutalodo virusok eseten az uj mutansok megjelenese a gazdaszervezetek szamanak csokkentesevel no - ez egy konszenzus a virologiaban."

Hozzateszem, ezt a Covid elotti vilagban is tudhatta barki, akinek van egy csepp koze a biologiahoz.

[link]

Ami pedig az immune escape variansokat illeti: a velemenyemet a kovetkezo cikk foglalja ossze. Hozzateszem, csak olyan megallapitasokat tartalmaz, ami Covid elott alapvetesnek szamitott az immunologiaban, szegyen, hogy odaig jutottunk, hogy ma mar ezeket nem tudjuk. Kulon orulok, hogy megemlekezik az innate immunrendszer es a mucosal immunity szereperol, amirol szinten sikerult elfeledkezni az utobbi masfel evben.

[link]

"az oltottak is elkaphatják"

EMBER!

Mondok egy példát:

szerinted teljesen mindegy, hogy egy várban van egy nagyobb létszámú, jól kiképzett őrség, akik ismerik az ellenséget - vagy pedig nincs ilyen, és a támadás után kell toborozni és kiképezni?