Leválasztható az elektromos munka a kémiai munkáról? (Nem egyértelmű a kérdés annak aki nem foglalkozott a témával, lentebb folytatom...)

Kedves D NMR!

Mi lenne ha újabb okoskodás helyett végre megvitatnánk az entalpia tulajdonságát (#10 vagyok)? Én már legalább háromszor leírtam, hogy mit jelent az entalpia és tisztáztam, milyen mennyiségeket takar. Ideje lenne elolvasni a ""regényeim"", értő és figyelmes módon. Mivel ennyi ideig nem sikerült, azt hiszem ebben már felesleges reménykednem. Hasonlóan érdekes lenne, ha végre megválaszolnád azt a triviális kérdést, amit feltettem neked a válaszaimban. Bennem is merülhetnek fel kérdések, nem szeretnél kioktatni? Ja, csak akkor megy, ha van honnan kikopizni?

Pontosan azért írtam azt amit, mert kiismertelek (ami egyébként meglátszik azon is, hogy felháborodtál, miután fején találtam a szöget). A tiszteletet kiérdemelni kell. Márpedig - reflektálva az itteni válaszodra - ahogyan beszélsz a többi felhasználóval, legfeljebb egy s.....berúgást érdemeltél ki tisztelet helyett. A válaszok élettartalmát pontosan ezért te vagy az utolsó, aki firtathatja.

A kérdésre válaszolva: ismét hibátlan munka, minden választható opciót sikerült teljesen értelmetlenül megírni. Aki valóban szeretne ennyivel többet tudni, annak leírok egy pár definíciót alább.

Felületi potenciál: egy homogén töltéssel rendelkező fázis ellentétes töltéseket fog a saját felszíne köré vonzani.

Volta-potenciál: a fázis felszínén elhelyezkedő töltések elektromos teret indukálnak. Ez a mennyiség közvetlenül arányos az elektromos munkával.

Galvani-potenciál: a felületi és Volta-potenciál összege.

Kémiai potenciál: egy rendszer szabadentalpiájának megváltozása az illető komponens koncentrációváltozásának függvényében ("kémiai munka").

Elektrokémiai potenciál: a kémiai potenciál analógja, töltéssel rendelkező rendszerekben (nem azonos a kémiai potenciállal, pusztán formálisan).

Az elektrokémiai potenciált megközelíthetjük ponttöltés segítségével, amit töltéssel rendelkező fázishoz a végtelenből közelítünk. Ekkor egy adott komponensre felírható az, hogy az elektrokémiai potenciálja az illető komponensnek megegyezik annak kémiai potenciáljával, valamint az """elektromos munkával""", amit a Galvani-potenciál, a komponens töltése és a Faraday-állandó szorzata jelent (részecskére eső munka). Képletekkel:

m(i, elektrokémiai) = m(i, kémiai) + z(i)FV ,

ahol i komponens, m elektrokémiai-/kémiai potenciál, z töltés, F Faraday-állandó és V a Galvani-potenciál.

Ennek értelmében látható, hogy a - majdnem helyes - második opció miért helytelen. Pont az előbb választottam szét ELVILEG a kémiai és elektromos részt Q.E.D. Ez a GYAKORLATBAN természetesen nem lehetséges, mert a ponttöltés is részecske. Márpedig mint ilyen beleszól a kémiai potenciálba, hiszen megváltozott a vizsgált anyag környezete (kémiai értelemben is).

Az első opció különösen értelmetlen, ugyanis ott még addig sem sikerült eljutni, hogy ez egy elektród, vagyis nincs hol folynia áramnak. Esetleg ha lenne még egy referenciaelektród, akkor a kettő közötti potenciálkülönbség miatt lehetne.

A harmadikhoz pusztán annyi megjegyzésem van, hogy én inkább borpárti vagyok. Egy pohár Pinot Noir, Furmint vagy Királylányka ha már lehet válogatni.

Ha már kérdéseknél járunk, én is felteszek neked egy kérdést, kedves kérdező. Hasonlóan triviális, mint amit az entalpiánál tettem fel. A Galvani-potenciál miért összege a felületi és Volta-potenciálnak, valami más művelet helyett? Várom eddig tapasztalt szakértésed, de azt hiszem csak további arcoskodásra számíthatok.

Akit esetleg érdekel az eredeti kérdés, ahol D NMR bizonyította ""tudását"" az itt találja:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

Külön kiemelném a 23:35-kor fogalmazott kommentjét: ,,Űjra és újra nyomatod ugyanazt a tudománytalan szart a differenciális megváltozásokkal,..."

Tudománytalannak nevezni az elemi termodinamikához használt differenciál- és differenciakalkuluszt úgy gondolom minden szónál beszédesebb.

Kedves D NMR!

Azt hiszem valóban ideje lenne, ha végre képes lennél értelmezni leírt szöveget. Ez nagyban megkönnyítené a munkád egyébként a másolgatáskor, ha kioktatni készülsz valakit. Én már az első válaszommal kijelentettem, hogy miből áll az entalpia, illetve hogy ebbe nem tartozik bele a térfogati munka. Ezzel együtt már legalább négyszer kellett ezt leírnom, feltehetően a megértés változása nélkül. Szerintem ez nem az én gyengeségemről árulkodik.

Én még nem zárnám le a kérdést a helyedben, különösen mivel ott is feltettem egy triviális kérdést. A lezárás azt jelenti, hogy nem voltál képes választ adni arra a kérdésre a nemtudásod miatt? Nem szégyen elismerni ha nem tudsz valamit, de helyette nagy hanggal okoskodni az már nem az előnyödre válik, különösen olyannal szemben, aki észreveszi ha egy szót sem értesz belőle.

Ez utóbbival kiemelném, hogy az itt feltett egyszerű kérdésre sem tudtad a választ. Ez eddig 0/2. Ismervén a gyenge olvasási szokásaid, direkt a végére tettem, hátha mást nem is, ennyit elolvasol.

Hasonlóan a válaszok élettartamához, a provokatív válaszokat is te vagy az utolsó, aki a szájára veheti. A kérdéseid pusztán provokatív céllal írod ki, hogy mutogathasd milyen jó másoló technikád van (bármiféle értést mellőzve!). Téged és a hozzád hasonló elemeket már régen permanensen kellett volna kitiltani erről a platformról, hogy ne rontsátok itt a levegőt azok számára, akik valóban szeretnének újat tanulni. Ez a leereszkedő stílus (ráadásul a semmire) minden érdeklődőt elrémít ebből a szekcióból. Pontosan ezért mondtam, hogy költözz az ezotéria kategóriába, ahol találkozhatsz a magadfajta megmondóemberekkel és beilleszkedhetsz.

Továbbra is várom válaszod az entalpiánál és az itt feltett kérdésnél, hogy reagálj a molekulák számát illetően (mivel természetesen ott is tévedtél), a SMILES-szal kapcsolatos kérdésre és megbeszéljük végre, ki is igazán tudománytalan (remélem nem kell segítenem, hanem mélyen tudod a választ).