A kemia miert "forditva" mukodik? Eloszor veletlenul felfedezik az uj anyagot, pl. a szappant, majd utana jonnek ra hogy milyen reakciok jatszodnak le.

EZ nem az, hogy a "kémia fordítva müködik", hanem az, hogy az emberek tapasztalnak valamit, és utána az értelemeseket érdekli, mi is történt, miért van úgy.

Vagy hogy gondoltad volna nem-fordítva? Valaki elkezdi kitalálni, hogy keresek valamit, ami kénnel keverve gumit ad? Elárulom, elötte a gumi is ismeretlen fogalom volt"

Vannak olyan dolgok, amelyeket előre meg lehet jósolni a kémia ismeretében.

Pl. a fullerének felfedezésekor több tulajdonságukat megmondták előre.

A szerves kémiában ma nagyon is úgy megy a dolog, hogy számítógéppel modelleztetnek kismillió lehetséges verziót és vagy nézik, mire lehet jó, vagy alapból bizonyos kívánt tulajdonságokra kerestetik az új vegyületet.

Ha megvan, akkor jön csak a fizikális létrehozás.

Természetesen erre a régebbi korokban nem volt lehetőség, a huszadik század második felében indult be az, amit már lehet kémiai tervezésnek nevezni.

Erre szerintem jó példa az évtizedekkel ezelőtt teoretikusan megjósolt és nemrég meteoritokban megtalált kvázikristályos szerkezet.

Mert minden termeszettudomany a te ertelmezesedben 'forditva' mukodik: eloszor van a tapasztalas, utana a kiserletezes, utana a megismeres, vegul a tudomanyos leiras.

Ha mar van tudomanyos leiras, azt lehet hasznalni hasonlo jelensegek leirasara is, egesz addig amig ki nem derul hogy tevedes tortent es az adott jelenseg nem is hasonlo, vagy hogy maga a modell hibas vagy csak hianyos. Ilyenkor persze nem kell mindig az alapoktol ujrakezdeni mindent, de pl. a kemia eseteben tobbszor is kellett: az alkimistak aranycsinalasarol csak a tudomanyos eredmenyek alapjan derult ki hogy vegyeszeti modszerekkel lehetetlen, az eges magyarazatahoz a flogisztonelmeletet kellett kidobni. Mas tudomanyagakban ugyanez van: a fizikaban az 'eter' elmeletet kellett elfelejteni hogy az elektromagneses sugarzast le lehessen irni, a biologiaban az evolucio elmeletet kellett a teremtes helyett elfogadni.

A Mengyelejev példa is azt mutatja, hogy igazából a tudomány normál működése az, amit te "visszafelé" működésnek nevezel.

Mengylejev is csak akkor tudta bejósolni az elemeket a rendszerbe, amikor már az alapvető elemek 90%-a megvolt. Ekkor a maradék 10%-ot be lehetett tenni a lyukakba, anélkül, hogy konkrétan megtalálták volna őket.

A kénnel vulkanizált gumit is azért nem előre találták ki, mert azelőtt még nem volt semmi olyasmi. Ha lenne két tucat különböző kénnel vulkanizálható anyag, akkor a következőt AZOK ALAPJÁN már meg lehetne találni célzottan.

És pontosan emiatt, ahol nagyon nagy ismeretünk van már, pl gyógyszerkészítésben, ma már igenis egy csomó felfedezést tesznek "odafele" működéssel, azaz előrejelzés és célzott kutatás/szintézis alapján.