Elképzelhető hogy nemsokára földnek csak 10-20százaleka lesz lakható?

Elképzelhető, csak mi az alapja?

Idáig inkább az volt, hogy egyre nagyobb részét tudtuk belakni, egyre rosszabb részeket is.

És ez nem tegnap óta van így.

Szóval: mitől változna az ellenkezőjére?

Én azon gondolkodtam el, hogy mit jelent az, hogy „lakható”. Az ember számára lakható? Valamilyen élőlény számára lakható? Csak mert roppant szélsőséges viszonyok között is találni élőlényeket, +70 °C-os vízben, -70 -os sarkvidéken is, erősen savas vagy éppen lúgos környezetben, extrém szárazságban, hatalmas nyomáson. Élnek élőlények a földkéreg 2–3 km-es mélységében is.

Az ember meg az űrben is tud élni, meg a Holdon is, ha akar. A világűr, vagy a Hold akkor most tulajdonképpen lakható-e vagy sem? Önmagában nem, de az ember képes megteremteni a lehetőséget, hogy életben maradjon.

Szerintem most se lakató több, inkább kevesebb, hiszen a Föld kétharmadát víz borítja, aztán a sarkvidékek klímájára sem sokan vágynak huzamosabb ideig, meg ott vannak a sivatagok, a magas hegyek, ahol legfeljebb menedékházat érdemes építeni, de várost nem, végül az őserdők, vagy a vadállatok élőterei, na és még ha azt is hozzávesszük, hogy mezőgazdasági területek is kellenek, akkor oda jutunk, hogy jó ha egy számjegyű a lakott területek aránya százalékban a Földünkön.

Na persze lehet ezekből lakóövezetet kialakítani, a japánok elhordják a hegyet a tengerbe, a drága telekárak mellett megéri, vagy a kaszás dűlőből lakótelepet csinálnak, de ez sem mehet a végtelenségig,mert akkor az éhhalált kockáztatjuk, hacsak nem akarunk pincében termesztett gombán és szójacsírán élni, vagy háztetőkön megtermelt gabonán.

Ha arra akart vonatkozni, hogy a MA lakhatónak csak a 20%-a, akkor esetleg, durva klímaváltozás esetén legrosszabb esetben ilyesmi lehetséges.

De ez nem fog összességében ennyivel csökkent életteret jelenteni, mivel a sarkok felé kerül hozzá valamennyi, ami MA nem lakható.