Ha egy fa kidől az erdőben, hangos recsegéssel dől ki akkor is ha nincs ott senki, aki hallja?

Ez egy nagyon régi filozófiai kérdés.

Arról szól hogy mit feltételezhetünk empírikus bizonyíték nélkül.

Szerintem a mai világképünk alapján kijelenthetjük, hogy ad ki hangot a fa. Régen, amikor ez a kérdés született, még csak annyit tudtak, hogy valami kölcsönhatás van a megfigyelő és a megfigyelt között, és jogos volt a kérdés, hogy vajon a megfigyelő részben okozója-e a jelenségnek.

Viszont ma, teljesen jogosan feltételezzük, hogy a fizika törvényei ugyanúgy érvényesek a világ minden pontján, ezért nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy igenis kelt hanghullámokat a kidőlő fa, még akkor is ha ezt nincs aki hallja.

" ...egyébként a hangfelvevő jó ötlet, csak hát azt az ember találta ki a saját füle által érzékelhető tartomány rögzítésére ..."

Persze hogy így van. De tök egyszerű a dolog. Mi a hang maga? A tárgyaknak valamely okból történő mozgása rezgése. Egy mozgó, rezgő test nyilván megmozdítja a környezetét, így a levegőt is. Ez meg teljesen független attól, hogy van-e jelen érzékelő, vagy élőlény vagy bármi. Tehát ha elfogadjuk hogy a hang a test rezgéseinek egy bizonyos frekvenciatartományba eső része, akkor a válasz igen, reccsen a fa, ha kidől, akár hallja bárki vagy bármi, akár nem ...

Most komolyan, ez ennyire bonyolult lenne?

Pfff

maci

" ... így lehet ez az érzékeléssel is. van aki így érzékeli, van aki úgy..em bere/állatja válogatja ..."

Alapvetően hibás a felfogásod. Olyan ez, mint amikor valaki azt mondja, hogy én zöldet nem is ugyanolyannak látommint más, és lehet hogy ő tulajdonképp pirosnak látja, csak ugye mindenki "azt" nevezi zöldnek. És sose fogja tudni senki bebizonyítani, hogy egyformának látjuk. Ez, mint érv, ugyan elfogadható, de sántít. Tudjuk, hogy alapvetően az agy felépítése, struktúrája, működése normális esetben egyforma. Tudjuk, hogy bizonyos ingerekre hogy reagál, milyen érzeteket kelt. Teljesen illogikus feltételezni, hogy emberenként különböző ingereket váltana ki egy ugyanolyan érzékelés (magyarul, mindegy mi az a szín, amit én zöldnek látok, ebből a szempontból a te agyad is ugyanilyen érzetet kelt, mert ugyan miért keltetne bármilyen más érzetet ??? És teljesen logikus feltételezni, hogy ugyanígy van ez minden más érzettel, így a hangokkal is). Persze ettől még akár így is lehet, de nincs is jelentősége. Mindegy milyennek látod a színt valójában, és mindegy milyennek hallod a hangot. Ha azt mondom piros, mindenki tudni fogja hogy az alma színére gondoltam (még akkor is ha ő gyakorlatilag olyan színnek ismeri ami nekem mondjuk a zöld), ha azt mondodm reccsenés a fa kidőlése, akkor is mindenkinek van fogalma róla miről beszélek. A hangot definiálhatjuk, és meg is tettem én is; egy test valamilyen hatásra történő rezgésének bizonyos frekvenciatartományba eső, érzékelhető része. Innentől fogva a kérdés nem kérdés, ha a kidőlő fa "rezeg" (márpedig, ha alapvetően hangja van a jelenségnek az ottlétem alatt, akkor rezeg) akkor azt mondjuk hangjelenség lép fel. Akár ott van valaki akár nem. Pont ezt bizonyítja az ottfelejtett olyan eszköz, ami képes ezt a rezgést érzékelni, és akár rögzíteni is.

Nem kell ezt ragozni, a fa, ha kidől és hallja valaki akkor hangot bocsájtott ki. Ez a hangjelenség nyilvánvalóan akkor is lejátszódik ha történetesen senki nincs ott, ugyanis semmilyen összefüggés nincs a hang lejátszódása és a környezetben található dolgok, élőlények között. Nem hiszem el, hogy ez olyan nehezen belátható dolog volna.

Egyetértek macival, nem értem mit nem lehet ezen érteni..

De egyébként is, szerinted, ha a fa kidől és látja hogy nincs ott senki akkor gondol egyet és nem ad ki hangot mikor reccsennie kéne ..? .. [/sarcasm]

De értjük. Te azt mondod, a hang nem is létezik önmagában, csak a fülünk és az agyunk teszi hanggá a dolgot. És ez így rendeben is van. De tudod a hang a definíció szerint a levegő rezgésének egy bizonyos tartománya. Te szerinted meg maga az érzet az agyban, amit ez a rezgés végül is kelt. Innentől fogva pusztán megfogalmazás kérdése a dolog. Szerintünk, kik szerint a hang a levegő rezgése, ha kidől egy fa van hang, ha van jelen bárki, ha nincs. A te felfogásod szerint, aki szerint az érzet, a kialakult inger a hang, nyilván nincs ilyen érzet senkiben ha nincs jelen az eseménynél, hiszen az egy jelenlévő élőlény agyában alakulhat ki csupán.

Ezen az alapon a világ maga nem is létezik azon túl, amik az érzékelési határaimon kívül esnek. Hiszen az agyam csupán az ingerek által érzékelt dolgokról ad érzetet, a többiről nem. Tehát például a szemben lévő épületen túli dolgok sem léteznek, mert azokról már semmilyen inger nem ér el jelenleg! Arról nem is beszélve, hogy akkor a születésünk előtt, illetve a halálunk után a világ maga nem is létezett, fog létezni! Tudod azért ez egy kissé végletes felfogás a világmindenségről, és több problémát okoz, mint amennyi haszna van (lenne). így inkább megmaradok az eredeti, többség által is elismerten jól bevált definíciós rendszernél.

maci