Hogyan működik az evolúció valójában?

#4

Szerintem az zavarhat meg, hogy jelenelg már a fajok elég hosszú evolúción vannak túl, így azért az egyedek túlnyomó többségének a színe olyan, ami elég előnyös az adott környezetben. De ha belegondolsz, időnként (igaz, elég riktán) feltűnnek albínó, vagy egyéb kirívó szinzetű egyedek. Nyilván nem sok, egyrészt mert az ilyen drasztikus mutáció rikta, másrészt mert gyakran rosszak a túlélési esélyeik.

Egyébként az evolúció leggyakrabban apró változások sorozataként zajlik, tehát például nem drasztikusan eltérő színű egyedekre kell gondolni, hanem hasonló színváltozatokra. (Persze az előbbi is előfordulhat.)

#10

Azért egyetlen osztódás alatt 100-as nagyságrendű mutáció elég durva volna. (Maximum tumorsejtekben tudok ilyet elképzelni.) Én 10 milliárd bázisonkénti 1 hibáról tudok (ami nem nagy eltérés a te általad megadottól, meg nyilván sok mindentől függ is az érték), de ha 1 hiba / 1 milliárd bázissal is számolunk, akkor is a 6 milliárd bázispárból áll diploid emberi genom esetében átlagosan 6 mutáció jön ki osztódásonként. (Jó, lehet, hogy van olyan faj, aminél eléri a 100-as nagyságrendet, de tuti nem sok.)

#11

Nem általánosságban értettem azt, hanem egyfajta érdekességként, kiugró adatként hogy ilyen sok is előfordulhat egyes esetekben.

Zászpafélék között pl találni 100+ milliárd bázispárnyi genommal rendelkező fajokat, vagy pl protozoák között bőven van példa több száz milliárd bázispárra is.

Bocsánat, ha félreérthetően fogalmaztam.

Ezek általában nagyon pici változások először. Annyira picik, hogy észrevehetetlenek. És ezzel egy bizonyos tulajdonságot is csak észrevehetetlen mértékben tesznek mondjuk előnyösebbé.

De ha hozzáképzelsz sok-sok egymásutáni generációt, sok-sok egyedet, akkor a nagyon kis előny is okoz egy, eleinte nagyon kis túlélési előnyt, gén-továbbadási előnyt.

És jönnek az újabb mutációk, némelyik véletlenül pont azonos irányba hat egy kicsit, az is kicsit plusz előnyt ad, ezért megmarad, amelyik hátrányos, kevésbé marad meg.

Sokezer generáció és sok millió egyed és év alatt a sok kicsi változás áll össze látványos eltérésekké.

Kérdező! A mutáció itt bűvszó, legtöbb embernek semmit nem jelent.

Arról van szó, hogy az örökítőanyag atomi szintű, még az is számít, két elem kötődése milyen szögben történik (bármilyenben nem tud, az atomi erők diszkrétek). Ebből az következik, hogy ha az örökítési folyamat kicsit más környezetben zajlik, akkor az osztódó sejtekben egyes atomszerkezetek emiatt megváltozhatnak. És onnantól más az örökítési információ. Mi a mutáció itt? Például az, hogy az anya a terhesség alatt mit eszik, ember dohányzik-e, alkohol, ételekben lévő ízesítők, vegyületek, mind mind más környezetet jelentenk. És akkor még ott a háttérsugárzás, ami folyamatos. Ennek a hatása a hétköznapokban nem érződik (mert az élő szervezet úgy alkalmazkodott ehhez, hogy stabilabbak az atomi kötések). Érződhet viszont a sejtosztódáskor. A mutáció annyit jelent, hogy az örökítéscéljából történő osztódáskor az adott sejtet kicsit más hatások érik, mint a korábban vagy majd későbben osztódót. A hatások eltérésének túlnyomó többsége nem hoz létre eltérést, de például emiatt nem lehet megmagyarázni azt, ha egy párnak több gyereke van, mitől hízékonyabb az egyik, mitől mitől gyomorbajosabb a másik, és mitől zseni a harmadik. Hát ezektől az osztódásközben meglévő hatáskülönbségektől, ami miatt egy információt hordozó sejt kicsit változik. A primitív lények, egy vírus, amely néhány sejtből áll, drasztikusan, egy ember alig. Semmi meglepő nincs ebben. A vírusban egyetlen sejt kicsi változása a a teljes lény akár 30%át jelenti. Embernél annyira kicsi százalékát, hogy a nulla utáni tizedesvessző mögött is előbb sok sok nulla áll.

Ez nem igazán a sejtek számán műlik.

Csak egy sokkal több sejtű lénynél a sok-sok sejtjében itt-ott történő mutációk nem feltétlenül érintik az utódnak genetikus infót átadó szaporítósejteket.

Egy egysejtűnél egyetlen sejt van, abban a mutáció biztosan átkerül.

Vírus esetén meg maga az örökítőanyag is általában "egyszerűbb" (főleg, hogy nem is mind DNS, hanem RNS alapúak), kisebb infótartalomból nagyobb eséllyel sérül valami megmaradóan.

Meg ott a generációk cserélődése akár ezerszer gyorsabb, így a változások is.