Stephen Hawking miért nem kapott Nobel-díjat, ha az egyik legnagyobb fizikusnak tartották?

Sajnos nem élte meg.

Van még egy probléma, amiért nem volt valószínűleg elsők közt a listán. A tudományos terület, amivel foglalkozott, erősen elméleti fizika, mire igazán alkalmazott tudománnyá válik a nagyja, lehet, hogy még évszázad is eltelik.

Márpedig a Nobel főleg alkalmazott tudományoknak szól.

A fizikának van egy elméleti területe, ami inkább szól hipotézisekről. Meg van a gyakorlati területe, mérésekkel, kísérletekkel. Az elméleti fizika eredményei szépek és jók, és fontos szerepük van a fizika fejlődésében, de némileg bizonytalan terep. Egy-egy elméleti fizikai eredményt vagy megerősítenek mérések, kísérletek, de az is lehet, hogy a mérések és kísérletek eredményeinek tükrében el kell vetni, vagy felül kell vizsgálni az elméleti fizika eredményeit.

Így aztán a Nobel-díjat előszeretettel adják oda konkrét mérési, kísérleti eredményekért. Nota bene pl. Peter Higgs bár 1960-ban alkotta meg a róla elnevezett Higgs-bozon elméletét, ami széles körben elfogadottá vált, Nobel-díjat csak 2013-ban kapott, azt követően, hogy sikerült kísérleti úton felfedezni a Higg-bozont.

Stephen Hawkinggal ugyanez a helyzet, ő alapvetően elméleti fizikus, és bár nagy érdeme van az elméleti fizikában, de az eredményei egyelőre még ha összhangban állnak is a fizika más eredményeivel, mégiscsak elméleti természetűek, a kísérleti igazolásuk még hátravan. Ő meg nemes egyszerűséggel nem érte meg azt, hogy az elméleteinek ilyen konkrét kísérleti megerősítései legyenek.

A Nobel-bizottság tagjai nem merik feltenni a tudományos hírnevüket arra, hogy Hawking tényleg elért valamit.

Kidolgozott nagyon komplex elméleteket, elvégzett nagyon bonyolult számításokat, de ezek bizonytalan adatokon alapulnak, és arra sincs garancia, hogy a számításokat a megfelelő képletekkel végezte. Kb. olyan dolog ez, mint mikor találnak egy 5 centis csontdarabot, aztán feltételezések alapján kidolgozzák, hogy hogy nézett ki az a 10 m-es dinoszaurusz.

Hawking is ugyanígy sok feltételezést használt a munkáihoz, minimális és megbízhatatlan adatokra támaszkodva.

Akár még az is előfordulhat, hogy egyes elméletei később tényleg helyesnek bizonyulnak. De az is, hogy olyan adatok kerülnek elő, amik jelentéktelenné teszik az egész munkásságát. Egyes régebbi, szintén számításokkal bizonyított elméleteit később maga találta helytelennek, ahogy újabb dolgok derültek ki az univerzumról.

Az egy dolog, hogy a tudományos világ nagyobb része igazat ad neki. De pár évtizede a tudományos világ nagyobb része azoknak adott igazat, akik szerint az univerzum állandó, mérete nem változik. Lehet, hogy már dolgozik az új Hawking, aki tételesen cáfolni fogja az elméleteit.

Az őslénytan kezdetén az ilyen Tyrannosaurus rex-féle állatokat az előkerült pár csont alapján négy lábon járó, krokodilszerű állatoknak tartották. Aztán ahogy egyre több csont került elő, megcáfolták az általános elképzelést.

Ugyanígy, Hawking munkái is szinte a semmire támaszkodnak. Tehát viszonylag könnyen előfordulhat, hogy a technika fejlődésével egészen apró új felfedezések fejre fordítják a számításait.