Mi a kémiai/fizikai magyarázata annak, hogy vannak anyagok amik nem égnek el?

"A nagyon finom szemcsékből álló (tiszta) vas pirofóros (magától meggyullad)."

Van is olyan prototípus belsőégésű motor, ami vasport használ üzemanyagnak. Emissziója szinte nulla, némi nitrogénoxid és rozsdapor, ami egy az egyben mehet vissza a kohóba.

És elég jó a hatásfoka.

Csak a tankolás meg üzemanyagtárolás elég körülményes, úgyhogy gondolom sosem látjuk majd utcán.

#14: ne csalj. Ott az alumínium ég, a rozsda redukálódik.

:)

Nem, a kérdező, bár nem tud róla, nem erre gondolt. Ő közönségesen arra gondol, hogy nagyjából 1 atmoszféra nyomáson, 10-20°C hőmérséklet körül miért lehet egyes anyagokat meggyújtani, másokat meg nem. Az nem jut eszébe, hogy lehetne mondjuk 1 millió atmoszféra és 20 millió °C is, és akkor mi a helyzet.

Hát az, hogy minden anyag atomszerkezete szerint (vegyületkötése szerint is) más fizikai jellemzőkkel bír, így egyesek a földi körülmények között az általa elképzelt módon meggyújthatók, mások meg nem. De amik nem gyújthatók meg itt, a napban például a kívánt lángokat is produkálják, igaz, mivel ott a komplett égitest "ég", meglehetősen nagy a lángja (néha idáig ér a hatása).

Ezen felül, más viszonyok mellett ugyanaz a kémiai reakció nem ugyanazt a (szemmel látható) jelenséget produkálja, úgyszintén a kémiai (atomi) szerkezete miatt. De a szem csak egy vizsgálati eszköze a jelenségeknek.

Fontos, hogy még hogy ha megmaradunk a hétköznapi körülményeknél, normál nyomás, oxigénszint, ott is sokkal több anyag éghető, mint gondolnánk.

Pár anyag simán képes önfenntartóan égni, ha elég nagy a felülete a térfogatához képest, tehát szálakban vagy por formában, olyan anyagok is, amit nagyobb darabban nem tudunk meggyújtani.

Ott volt példának a vas, de pl. a liszt a levegőben eloszolva nem hogy égni, de robbanni is tud.