Ha vkit kamasz korában nemi izgalommal egyidejűleg rendszeresen egy erős semleges inger is ér, máskor pedig nem, elképzelhető, hogy idővel a semleges inger is szexuálisan izgató lesz számára?
Durva belegondolni, de lehetséges-e, hogy amennyiben pl. kísérletképp egy hím emlősállatnak minden párzási aktus megkezdése után egy másik hím, vagy idegen faj feromonjait, hangját és képét mutatjuk (miközben tényleges párját eltakarjuk orra+füle+szeme elől), idővel a másik lényre (is) átterelődik nemi érdeklődése?
Egészséges mentalitású emberként ezt személyesen nem is tudom átélni, de a pszichológia más területein gyakran szóba kerül efféle félrekondicionálás.
Magyarázhatja ez pl. fétisek, perverziók, ill. homoszexualitás kialakulását?
Esetleg ezért is alakult ki, hogy nálunk embereknél a nemi életnek erősen megvan a maga helye, ahova oda nem illő ingereket nem engedünk be, illetve ezért is ennyire érzékeny téma, hogy gyermekeink mit látnak mások nemiségéből, és hogyan találkoznak maguk ezzel az élménnyel?
Ha netán ez így van, akkor iszonyat nagy gondot jelentenek azok az aberrációkkal tarkított pornók, amik pl. engem mint kialakult mentalitású embert annyira nem érintenek, hogy nem is tudtam, milyen óriási kínálatuk van a neten, csak egy szakmai vitafórumon merült fel, hogy ez van; viszont a kiskamaszok, puszta kíváncsiságból, de éretlen nemi ösztönökkel, nemcsak pillanatok alatt rátalálnak, de rossz esetben rá is haraphatnak egy ilyen horogra.
Ami ebből kombinációként kisülhet, az kb. olyan, mint amikor többféle vírus egyszerre fertőz meg vkit, és új mutáns keletkezik.
Ti mit gondoltok erről?
#2: nagyon jó meglátásaid vannak szerintem. Mondjuk azt még megérteném, hogy egy pornófüggő, amint meglátja kikapcsolt gépét, fantáziájában máris megjelennek a számára kívánatos külsejű pucér személyek és az izgalmas jelenetek, és ezért transzba kerül - jó esetben, aki meglátogatja szerelmét, azt is kellemes várakozó érzés tölti el, amikor még csak a házához közelít. De amiről írtál, hogy pusztán a gépre rátekintés élménye váltja ki a nemi izgalmat, az eléggé megdöbbentő, de én is hasonlóról hallottam tv-ben, és #10 is hasonlóról ír. Érdekes, alapjaiban ez kissé olyan, mint mikor keresünk egy elfelejtett adatot egy könyvben, és amikor leemeljük a polcról, néha már jut is eszünkbe az adat anélkül, hogy kinyitottuk volna a könyvet.
#7+8: szerintem éppen hogy fajfenntartási ösztöneink azok, amikben felnőttkori automatizmusaink a leginkább változatlanok az állatvilághoz képest:) - a fejlettebb állatok létfenntartáshoz kötődő hosszú, összetett, ámde ösztönös cselekvéssorai, mint pl. a zsákmányejtő, táplálékrejtő vagy fészeképítő ösztön így, ebben a formában, az emberből gyakorlatilag hiányzik, tanult minták nélkül életképtelen lenne a vadonban - de a párkeresés, utódnemzés, anyai ösztön az veleszületett(ebb)en működik.
Nem szabad mindent alacsonyrendűnek tekintenünk, ami közös bennünk az állatokkal! Az érzelmeink is jórészt ilyenek. A verbális gondolkodásunkon alapuló előrelátó értelmünk és felelősségvállalásunk az, amivel többek vagyunk náluk, de amúgy sokat tanulhatunk az állatoktól, ha felfedezzük világukat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!