Ha az újszájúnál a hólyagcsíra betüremkedésével kialakul a bélcsatorna és az embrióképződésnél pedig a hólyagcsírában keletkező embriócsomóban kialakul az amnion- és a szikhólyag. Mi az összefüggés?

Jóestét kívánok, nem egészen értem a kérdést.

Újszájúaknál fogja magát a kis csíra, és szépen benyomódik egy ponton. Már ekkor van korai ektoderma, ami pedig "belülre kerül" az a dorsalis részen ősbélfedő, aka chorda mesoderma nevet kapja - későbbi jóbarátunk) míg társa az ősbélalap proentoderma néven mutatkozik be a jótékonysági bálokon.

És ez még csak az ősszáj, innentől kezdve egy csomó vastagodás, gyűrődés, vándorlás lejátszódik, de a mesoderma fogja magát és kialakítja a gerinchúrt (drága chorda dorsalisunkat), megszüli az intermedier mezodermákat és későbbiekben még egy csomó szomita is létrejön, miközben az entoderma már rég körbeöleli a bélcső üregét, ugyanis a plikációnál (velőcsőképződésnél) a mezoderma szépen lecuppan a szomszédos entodermáról, az pedig egy külön réteggé zárul, kialakítva a bélcsőt, és értelmet ad az ekto-mezo-endo hármas elnevezésnek.

Szóval de, a hólyagcsíra fala betüremkedik (az egészen korai fázisban).

nem tudom mit értesz az embriópajzs két széle alatt, de ami embriópajzs, és kívül van, annak a legjobb esetben semmi köze nem lesz ahhoz, ami belül van, vagyis a bélcsőhöz.

Az amnion meg a szikhólyag nem tudom hogy jön ide, de a szikhólyagra cuppan rá a bélcső, az amnion pedig bizarr módon jön létre a chorion féltő ölelésében, aminek nem sok köze van az eddig taglaltakhoz. Jahigen a mezoderma és az entoderma által létrejött somato pleura alakítja ki. Ennyi.

[link] nahát itt van érthetően egy ábrán amiről érthetetlenül rizsáztam az előbb. Igaz te is könnyen rá tudtál volna erre akadni, lehet mindketten jobban jártunk volna.

De ha mégsem tiszta szólj és segítek szívesen. :)