Az Űrben hideg van akkor, hogy itt a Földön miért van nyáron meleg?

mert a nap a földet melegíti, és a légkör alsó része ettől meleg

egyébként a légkör különböző rétegei különböző hőmérsékletűek

az űrhöz közel nyáron is hideg van

Az űrben nincs hideg.

Földkörüli pályán egy űrhajó burkolata a napos oldalon 100 fok fülé melegszik, az árnyékos oldalon hűl akár -100 alá.

Ugyanez igaz a Hold felszínén is.

Amit a légkörünk megtesz, az a hőmérséklet stabilizálása, nincsenek ilyen extrém hőingadozások.

Az űr egy hihetetlenül ritka közeg. De a benne lévő égitestek, mint a csillagok (pl.: Nap) baromi nagy hőmérséklettel (belső energiával) rendelkeznek, amit átadnak más égitesteknek. Így a Földnek is.

Úgy kell elképzelni a dolgot, hogy van a Nap amiből fotonok záporoznak minden felé. Ezek a fotonok, amikor becsapódnak a Földbe, akkor a Földön lévő kőzetet és levegőt alkotó részekéket rezgésbe hozzák, vagyis növelik a belső energiájukat. Amikor kimegyünk a jobban rezgő részekék alkotta levegőre, akkor ez a rezgő mozgás átadódik a bőrünket alkotó részecskéknek is. Így azok is elkezdnek jobban rezegni. Tulajdonképpen a kinti levegőt alkotó részecskék addig lökdösik a bőrünk alkotta részecskéket, míg azok is elkezdenek rezegni. Ez jelenti végül is a bőrünk felmelegedését, amit mi érzékelünk is.

Télen a nyitott ablakú gírosz árusnál hogy sül meg a hús? Lásd: grillezés, hősugárzás.

[link]

Kb ugyanazért, amiért a napra kitett hőmérő is többet mutat, mint a levegő hőmérséklete.

Hozzá kell tenni, hogy a hőmérséklet fogalma

gázokra/folyadékokra/tárgyakra van értelmezve első sorban. Az "Űr" meg egy hely.

Az űrben levő nagyon kevés részecskét gáznak tekintjük, és az ő hőmérsékletére vagyunk kíváncsiak, akkor nem igazán működik a fizikakönyves definíció, vagyis hogy

> A hőmérséklet az, amit a hőmérő mér.

( [link] )

Egyrészt a hőmérőnket folyamatosan nagy energiával világítja a Nap (már ha itt vagyunk a közelében), másrészt pedig a sima hőátadás nagyon lassú.

"Teháta Föld veri vissza a Nap energiáját, és attól melegszik a levegő jól értem?"

Kábé igen. A nap sugárzásának - mint elektromágneses sugárzásnak - van egy spektruma, amiben sugároz. A csillagoknak elég széles a spektruma, a röntgentől a rádióhullámokig, kvázi minden tartományban.

Ennek jelentős részét kiszűri az ózonréteg, meg maga a teljes légkör, és ide le a felszínre már csak főleg a látható és UV tartományban érkezik energia. A többi nagy részét kiszűri az atmoszféra.

A látható fény és az UV (egy része) számára átlátszó a légkör, nem állja útját, ezért érik el a felszínt. A domborzat, tereptárgyak ennek egy részét visszaverik különböző tartományokban (ettől színes a világ számunkra), más részét elnyeli, és felmelegszik tőle. A meleget pedig hősugárzás formájában bocsátja ki újra, ami viszont már sokkal inkább elnyelődik az ebben a tartományban már sokkal kevéssé átlátszó levegőben. Ettől viszont a levegő is felmelegszik, és mivel a felmelegedő levegő könnyebbé válik, ezért megindul felfelé.

Igen ám, de a helyén meg légnyomásesés jön létre, hiszen ott marad egy csomó légritkább tér, mivel az ott lévő levegő elindult felfelé. Alulról nem tud a helyére másik, hűvösebb menni, hiszen ott a bolygó van, tehát oldalról tud a helyére hűvösebb levegő tódulni. Ezt érzékeljük mi szélként.

A levegő jó hőszigetelő, ha vastag kabátot veszel fel, te is tapasztalhatod. Az űrt a földfelszíntől 20 km vastag viszonylag sűrű levegőréteg választja el, ezért hat rá kevéssé a világűr hidege (ami egyébként itt földközelben egyáltalán nem is olyan hideg, sőt, inkább forrónak neveznéd, ha nem vagy napárnyékban - legalábbis a nap felé néző oldaladon).