Hogyan képzeljem el a kvantum-összefonódást?

@1: Ez Einstein rejtett paraméteres elképzelése, amiről végül kiderült, hogy nem igaz.

Inkább valami olyasmiről van szó, hogy a felküldött és a lent maradt kesztyű is egyszerre jobb és bal kezes is, egészen addig, amíg bele nem néznek a dobozba. Tehát determinálatlan a kezessége, mindkét állapotban egyszerre létezik. Amint belenéznek a dobozba, a kesztyű elveszíti ezt az egyszerre mindkét állapotban létezését, a kezessége determinált lesz - vagy jobb-, vagy balkezes. És amint ő felveszi az egyik állapotot - mondjuk a balkezességet -, a másik kesztyű a Földön szintén megszűnik egyszerre mindkét állapotban lenni, és jobbkezes lesz.

@3: Pontosan. Erre mondta talán pont Einstein is - akkor még úgy, hogy nem tudták, ez a valóság -, hogy spooky action at a distance.

Ha arra gondolsz, nem, ezt a jelenséget felhasználva sem lehet a fénysebességnél gyorsabban információt, vagy bármi mást továbbítani. A kesztyű kezessége teljesen random lesz, nem lehet információtovábbításra alkalmasan kódolni.

Legjobb úgy elképzelni, mint 𝐄𝐆𝐘𝐄𝐓𝐋𝐄𝐍 részecske, mert igazából az is.

Ez gömb alakban tágul.

Ha valahol megérinted, akkor ott kiesik belőle egy részecske, az átellenes oldalon pedig ugyanabban a pillanatban a párja.

A te részecskédet elfogtad, a másik repül tovább, most már egyenesen.

Na itt válik a dolog igazán "spooky"-vá.

Egy részecske két ellentétes állapotaként viselkedik egymástól akármilyen messze, miközben természetesen a kettőnek külön megvan tömege, energiája stb., nem csak fele-fele.

Az összeköttetés a kettő közt egyszerűen nem ismeri a tér és idő fogalmát.

Hogy hogyan, miért, ez egy nagy talány.

A kvantumfizika sem tudja, de legalább ennek ellenére remekül tud számolni a jelenséggel.