Miért van az, hogy a nagyobb ellenálláson esik a nagyobb feszültség?

Ne próbáld elképzelni atomi szinten, nyilván nem fog menni ha ide kell kiírnod egy kérdést hozzá.

A szakadás végtelen ellenállás a rövidzár meg nulla. A szakadáson nem folyik áram, a rövidzáron meg korlátozás nélkül.

Vagyis minél kisebb ellenállás annál nagyobb áram folyik rajta, minél nagyobb az ellenállás annál kisebb áram folyik rajta.

Az isten tudja milyen ugrásokról beszélsz, de próbáld az ezotériát egy másik kategóriába posztolni.

Csak próbálja megérteni a kérdező a dolgokat...

nos, kérdező, itt két fajta dolog van:

1: Van egy elektromos erőtér, amelyik végig gyorsítani igyekszik az elektronokat egész úton.

2: És van valamilyen akadályrendszer, amibe időnként beleütköznek. Ilyen lehet pl. maga az atomrács, vagy szennyező, vagy akármilyen más atomtörzsek, amelyek éppen útban vannak. Ezeken az elektron szóródik, vagyis valamerre elpattan, és közben meglöki az illető akadályt, amelyik ettől nyilván energiát kap, tehát melegszik. Odébb menni jó esetben nem fog, tehát rezegni kezd.

Az elektron meg lelassul, hiszen most már nem az elektromos tér irányába halad.

Egy idő múlva megint felgyorsul, aztán kezdődik az egész elölről.

Ja, és az elektronok ugye nem mindig részecskeként viselkednek, hanem ilyen helyzetben leginkább hullámként. Szóval tudnak szóródni egyszerre 60000 atomon is.

Onnan is lehet közelíteni, hogy nagyobb ellenálláson ugyanakkora áramhoz nagyobb feszültség kell, tehát ugyanakkora elektronáramláshoz nagyobb térerősség. Ennek lehet oka pl. hogy eleve kevesebb töltéshordozó van az anyagban, vagy az elektronokat adó atomok távolabb vannak egymástól (mondjuk csak minden negyedik), így az elektronoknak nagyobb távolságot kell megtenni "egyszerre". Összességében ugyanakkora feszültség (elektromos mező) hatására kisebb lesz a térfogatnyi áramló elektronok száma.

"A másik kérdésem az az lenne, hogy miért a nagyobb ellenálláson esik a nagyobb feszültség?"

Ehhez a vizes analógiát érdemes megnézni. Egy csővezetékben a víznyomás lesz a feszültség, az adott helyen átfolyó vízmennyiség az áram. Ha ellenállás nélkül folyik a víz egy szakaszon, akkor annak minden pontjában azonos lesz a nyomás. Tehát van nyomás, de minden részen azonos. Ha beteszünk egy szűkítést vagy egy félig elzárt csapot, akkor lecsökken az átfolyó vízmennyiség, és némi nyomáskülönbség jelenik meg a csap előtt és után. Minél jobban elzárjuk a csapot, annál nagyobb lesz a nyomáskülönbség. Ha teljesen elzárjuk, akkor lesz minimális az áram és maximális a nyomáskülönbség. Nem a semmiből jelenik meg a feszültség egy ellenálláson, hanem a feszültségforrás feszültsége különböző mértékben oszlik meg a különböző ellenállásokon.