Ásványgyűjtés. De Hogyan?

Úgy gyűjtsd, ahogy NEKED jól esik. A hobbinak pont az a lényege, hogy az ember magától rájön dolgokra, és örül neki, hogy magától rájött. Inspirálódni persze lehet másoktól, de az nagyon demotiváló tud lenni, hogyha valami olyat látsz, ami neked nem tetszik, az ilyennel szimplán nem kell foglalkozni.

Az ásványgyűjtésben nincsenek lefektetett szabályok, hogy már pedig így meg így kell csinálni, mindenki aszerint csinálja és úgy katalogizálja, ahogy könnyebb.

Egyetértek #1 -el.

Azon felül.

Darabszám meg ár számít szerintem a legkevésbé. De a méret is sokadlagos szokott lenni sok gyűjtőnél.

A komoly gyűjtők inkább ritkaságokra mennek rá, vagy egyedi darabokra, olyan ásványkombinációkra ami ritkán fordul elő együttesen, állalakokra amikor az egyik ásványt a formáját megőrizve kihelyettesítette egy másik ásvány.

Ilyen szempontból még gyakorinak is számít a gyűjtőknél hogy az adott ásvány mikroásvány vagyis csak mikroszkóppal vagy nagyítóval látható. Tehát van egy nagy kő és elé tesz egy lencsét a kiállított darab adott pontján mert úgy látszik a lényeg.

A gyűjteményi összeállításoknál pedig nem ritka dolog hogy egy egy terület ásványit gyűjtik. Például Erdélyi ásványokat. Vagy csak északi középhegységit vagy csak Dunántúlit stb.

De vannak akik pl csak egyes ásvány típusokat gyűjtenek.

Gyűjtési szempontot gyakorlatilag végtelent ki lehet találni ami alapján összeállítasz egy gyűjteményt. Ez teljesen rajtad áll.

Fontos viszont a feliratozottság. Ásvány neve gyűjtési helye, esetleg gyűjtés éve gyűjtő neve.

Ez jelentős ármeghatározó tényező hogy mennyire jó ez a része.

Az ár csak akkor számít ha eladnád vagy csereberélnél valakivel, de ha nincs felirat vagy hiányos akkor sokkal kevesebbet ér az ásvány.

Nem világos számomra, hogy csak vásárlás útján "gyűjtesz" vagy a természetben is. Szerintem az egy "jó" gyűjtemény, amelyik katalogizált. Sajnos, ha csak úgy ömlesztve vannak az ásványok, kőzetek, akkor könnyen kiesik, hogy melyik honnan van, ráadásul sok kőzet nagyon hasonló, még profik is nehezen tudják megmondani, hogy most ez az a kőzet vagy emez. Nekem volt két félév kőzet- és ásványtanom, ahol a vizsgán be kellett azonosítani köveket, komolyan besírtam, amikor gyakorlás során letett a tanár 10 tökmás követ, más színű, más struktúrájú, némelyik még másképp is hasadt és közölte, hogy ez mind ugyanaz.

Ha természetben gyűjtesz (igazából szerintem ez az "igazi"), akkor fontos felírni, hogy hol és hogyan nyerted ki az adott példányt (már ha nem hever a felszínen, mint pl. egy felhagyott bányában). Ha meg vásárlás útján, akkor az eladónak kötelessége ezen információkkal ellátni a kövét.

Nyilván akinek a kövek szépsége, különlegessége a fontos, ott az ár egy teljesen utolsó szempont, hiszen "olcsó" kövek is tudnak nagyon szépek, látványosak lenni, akár egy kalcit, pirit vagy még a konyhasó is, ha úgy kristályosodik. Ha Neked ez fontos, akkor érdemes úgy rendezni a gyűjteményt, hogy a látványos, szemet gyönyörködtető darabok legyenek könnyen elérhető helyen vagy akár kiemelve a gyűjteményből, a szobádban dekorációként, így bármikor csodálhatod őket.

Amíg azért csinálod, mert örömöd leled benne, Te határozhatod meg a szabályokat, mi szerint rendszerezed őket - akár szín vagy forma szerint is. Ha meg kőgyűjtő körökhöz akarsz csatlakozni, akkor meg van erre egy kánon, csak ott sokszor elmennek abba az irányba, hogy melyik milyen "értékes" és ennek valóban, az a veszélye is megvan, hogy ha gyakran látod az adott kőzetet, akkor elértéktelenedik a szemedben, már nem fogsz úgy tekinteni a sajátodra, hogy az milyen gyönyörű. Kb. mint a Kisherceg rózsája, amiből egy darab egy bolygón sokkal nagyobb érték. Nekünk is számtalanszor van, hogy kimegyünk terepre, ahol hirtelen felindulásból begyűjtünk egy csomó "követ", hogy ez milyen érdekes, az milyen szép, meg majd ezt jobban megvizsgáljuk bent, aztán amikor pakoljuk ki az autót és visszük a köveket a már meglévőkhöz, akkor ja, ez nem is annyira különleges, meg jaj, egy kétezredik ugyanolyan darab.

Egy ásvány csak ér valamit egy gyűjteményben, ha megvan a faja és a lelőhelye. Előbbit ki lehet deríteni, ha nincsen címke hozzá, de másodikat sok esetben nem. Ha az "eladó" nem adott hozzá semmit az szégyen és kerüld el messzire.

Ahogy előttem írók is említették mindenki úgy gyűjt, ahogy neki ez tetszik, persze lehet tematikákat követni. Én pl regionálisan gyűjtök, a történelmi Magyarország ásványait, ezt egyébként elég sokan űzik a magyarok közül. Nem könnyű feladat ez sem egyébként, ha valaki egy szűkebb területet gyűjt, akkor célszerű úgymond kimaxolni a dolgot, persze ez alatt nem azt kell érteni, hogy akkor minden hulladék mészkőbányából összeszedni az összes kalcitot, mert úgy tényleg nehéz lesz :D De ezt tényleg Te dönstd el magadnak, hogy mit szeretnél.

Ha érdekel részletesebben a téma célszerű beszerezned az alábbi kis könyvecskét:

[link]

Amit én fontosnak tartok, hogy a címkék mellé csinál egy kis leltárt is a gyűjteményedhez. Vannak külön erre specializálódott programok, de egyébként egy sima excell táblázat is elég lesz, én sem használok mást. Ebben legyen benne a leltári szám, faj, lelőhely (minél részletesebben ha lehet, pl egy ametiszt - Brazília nem éppen szerencsés, hiszen egy majdnem európányi területről beszélünk), gyűjtés éve/hozzád kerülés/vásárlás éve, gyűjtő/eladó/egyéb forrás ahonnan szerezted, esetleg, hogy mennyiért vetted, illetve egy pici leírás az ásványról. A leltári számra sokféle módszer van, a múzeumoké elég bonyolult, de pl. csinálhatod úgy hogy a monogramod leírod és utána számozod, tehát XY0001-től indítasz és így haladsz tovább. Ezeket a számokat piciban kinyomtatot és ráragsztod az ásványodra, vagy a dobozára sokat segíthet a későbbiekben Elvetemült egyének még fotót is csatolnak hozzá néha, de szerintem felesleges. Lehet maga a leltár dolog is soknak tűnik, de szerintem hasznos, és ha a jövőben komolyabban szeretnéd űzni ezt a hobbit, akkor nem lesz rossz ha látod, hogy honnan indultál.

Gyűjteni megéri eljárni, van ismerősöm a Te korosztályodból, őt a szülei szokták elvinni, de van, hogy egyedül jár tömegközlekedéssel. A fentebb említett 100 magyarországi ásványlelőhely című könyv sokat segíthet, 2019-ben megcsináltuk az aktualizált változatát GPS koordinátákkal kibővítve, de ajánlom mellette még a geomania.hu oldalt, ahol a hazai lelőhelyek vannak összegyűjtve. Ezekben persze sok a már nem látogatható, de az adminok, illetve a területi felelősök sokat tudnak segíteni.

A Magyar Minerofil Társaság éves szinten szervez három ásványgyűjtő tábort (3-5 naposak), de vannak egynapos gyűjtőtűrák is, ilyeneket sokan szerveznek, sajnos haszonleső kontárok is, de ha ajánlani kellene valakit, akkor a gyöngyösoroszi Ásványok Háza túráit ajánlanám, ezt asszem egy geológus tartja, így a szakmai háttér adott.

Ha vásárolni szeretnél ásványokat, akkor a kereskedők helyett inkább a gyűjtőket, geológusokat keresd (ásványbörzéken pl), vagy az olyan boltokat, ahol tényleg árulnak rendes ásványokat, és nemcsak bizsukat, meg csiszolt marokköveket. Facebookon az ásványos csere-bere csoportot is jó szívvel tudom ajánlani.

Geománia oldalai is sokat segítenek lelőhelyekben de ásványokban is:

[link]

Palázó kalapács bevált. ;-)