Miért pont gömb alakú minden bolygó?

Egyszerűen: A bolygó közepe egyenletes erővel húzza maga felé a bolygó többi részét, ezért "rácsavarodik".

Olyan, mint a mágnes. Ha egy kör alakú mágnest leteszel, és körbeszórod vasreszelékkel, nem négyzet alakban fog elrendeződni a vasreszelék, hanem kör alakban, a mágnes köré.

Nem akarlak kizökkenteni, de a föld pl. nem tökéletes gömb hanem geoid...

A kisbolygók között meg rengeteg szabálytalan alakú van (pl. Plútó holdjai, talán a Mars egyik holdja is szabálytalan alakú)

„Olyan, mint a mágnes. Ha egy kör alakú mágnest leteszel, és körbeszórod vasreszelékkel, nem négyzet alakban fog elrendeződni a vasreszelék, hanem kör alakban, a mágnes köré.”

Nem egészen, mert a mágneses erővonalak irányába fog rendeződni.

"a Föld nem tökéletes gömb hanem geoid"

Egyetértek, de amikor azt kérdezi valaki, hogy a Föld miért gömb, akkor a gömb egy hasonlat, nem pedig egy adott ponttól azonos távolságra levő pontok halmaza.

"Minden törekszik a legkisebb energiaállapot felé. Ezért gömb alakú a bolygó és a vízcsepp is."

Ez egy tökéletes válasz.

Az én válaszom pedig inkább egy mese:

Minden testnek, jelen esetben a bolygóknak, van egy ún. tömegközéppontja. Erre akar menni a bolygő összes atomja. De ha van már egy atom ott, akkor nem mehet oda egy másik csak mellé. Majd a hramadik szintén mellé... Így az összes atom úgy helyezkedik, hogy a lehető legközelebb legyen a tömegközépponthoz, és így egy gömböt alkotnak.

Olyan, mint amikor koncerten vagy és mindenki szeretne az énekeshez minél közelebb lenni, ilyenkor a közönség egy félkört alkot. :-)

Hogy miért nem gömb alakú a Föld és miért geoid?

1) Mert a Föld szilárd bolygó, így atomjai nem tudnak olyan könnyen a "helyükre menni". Ez az oka, hogy gázbolygók (pl Jupiter, Szatirnusz, Uránusz, Neptunusz) alakja jobban hasonlítanak a egy gömbre.

2) Mert a Föld forog, és így a "derekánál (az egyenlítőnél) széthúzza a lendület" (centripetális erő).

Itt a mese vége,

sok szép álmot ebédre. :-)

Azért ezek rossz válaszok. Súlytalanságban és nyomástalanságban a víz gömbbé áll össze, ez igaz. De a bolygók nem folyékonyak (nagyrészt). A Földön vannak hegyek, a legnagyobb majdnem 9km magas. A kisebb bolygókon még nagyobb hegyek vannak, a Marson azt hiszem találtak már 20km-es hegyet is. Ez már MAJDNEM összemérhető a bolygó sugarával. Kisbolygókon sokkal durvább dolgok is vannak, vajon miért?

Megmondom. Azért NAGYJÁBÓL gömb alakú minden elég nagy bolygó, mert ha túl magas kitüremkedés van rajta, akkor annak a nyomása (amit a bolygó gravitációja ad) megolvasztja maga alatt a kőzetet, és emiatt (ugye a folyadékok gömb alakúra állnak be) ez lejjebb megy.

Minél kisebb a bolygó, annál magasabb kitüremkedések lehetnek, egészen odáig, hogy üstökösöknél ez az égitest sugarát is meghaladja, ilyenkor lesznek krumpli alakú, meg kampós kisbolygók.

Most képzeld el mondjuk a kocka alakú bolygót. Az nem kocka alakú, hanem gömb, csak van rajta 8 rohadt magas hegy (a kocka 8 csúcsa). Ha elég kicsit a bolygó, akkor LEHETNE kocka alakú, de a Föld (és az összes dolog amit bolygónak nevezünk) ehhez túl nagy, túl nehéz ehhez.

"" Azért NAGYJÁBÓL gömb alakú minden elég nagy bolygó, mert ha túl magas kitüremkedés van rajta, akkor annak a nyomása (amit a bolygó gravitációja ad) megolvasztja maga alatt a kőzetet, és emiatt (ugye a folyadékok gömb alakúra állnak be) ez lejjebb megy. ""

Ez így igaz; a Földön ugye a Mount Everest a legmagasabb hegy a maga 8848-8850 méterével, és valóban tény, hogy ennél sokkal magasabb hegy már nem is létezhetne a Földön.