A talaj felszíne alatt miért van melegebb, mi a fizikája / kémiája?

#9: Huzatos pince esetén, azonos padlóhőszigetelés mellett alapvetően az alápincézett lakás padlója a hidegebb, mert a pincefödémen keresztül gyakorlatilag a kültéri levegő hűti, míg ha nincs pince, akkor ott van a padló és a külvilág közt a ház alatti, körüli talaj hőszigetelő hatása is. De ez a talajtömeg hatalmas hőtárolással is rendelkezik, ebből kifolyólag az alápincézetlen padló ősszel kevésbé, tavasszal inkább lesz hideg. Illetve a ház építése, használatba vétele után egy ideig, akár évekig még az addigi hűtő hatása érvényesül, mert a talaj alapvetően olyan hideg, mint az éves középhőmérséklet (10-12 fok), később az épület széleitől távolabb eső részei átveszik az épületben tartott hőmérsékletet (21-24 fok), így a körítőfalaktól távolabb a padlón már nem is lesz hővesztesége a beltérnek.

Ha a pince zártabb, már nem olyan egyértelmű, hogy hidegebb fölötte a padló, mint alápincézetlenül. Ha még rendesen fűtött is, akkor pedig semennyire nem hűti a felette lévő lakást.

Vízóra: a talaj hőkapacitása sokkal nagyobb, mint a levegőé. Tehát a talaj felfűti azt a levegőt, ami ott van a fedő alatt. Ezért kell lefedni.

A talajfedésnél pedig a fedés alatt levő levegő szigetel.

"Wadmalac kitért a magmaköpenyből történő hőutánpótlásra, ez is igaz, de picit ezen összefüggésben megtévesztőnek érzem. (De nem én pontoztam le.)"

Ha túlgondolja valaki, akkor félreérthető, valóban.

Egy nagyon fontos tényező, de a hatása pl. a napi höingáshoz képest elenyésző. Csak nagyon hosszú távon jön ki, körülbelül azt a hőt pótolja, amit az űr felé vesztünk.

Ha nem lenne a lenti magmahő, a Föld komplett átlaghőmérséklete tuti sok fokkal lenne alacsonyabb.

De a tél-nyár ingadozás szempontjából lehet, hogy csak tized fokokat számít.

"sok fokkal"

Kiszámolták már, 20 fokkal.

#16:

THX. Nem másztam utána.

#15+16: "Ha nem lenne a lenti magmahő, a Föld komplett átlaghőmérséklete tuti sok fokkal lenne alacsonyabb."

- Kérdés, a Föld mint test átlaghőmérsékletére gondolunk-e (belseje biztosan sokat hűlt volna a radioaktív bomlási hőutánpótlás nélkül, bár még úgy is elég forró lenne), vagy a felszín átlaghőmérsékletére. Utóbbira elenyésző a földhő hatása. Gondoljuk meg: a geotermikus gradiens átlagosan kb 25°C/km. A légkör, ha folyadék sűrűségű lenne, mindössze kb 10 m-es réteget jelentene. És a légkörön nemcsak vezetéssel jut át a hő, de szállítás és sugárzás útján is. Valahol egyszer olvastam, mennyit tesz rá a földhő a felszíni átlaghőmérsékletre, most idézni nem tudom, de messze a Celsius-fok töredéke.

Való igaz egyébként, hogy a felszín átlaghőmérséklete nagyjából az említett húsz fokkal több, mint amennyinek a Naptól való távolság alapján "lennie kellene", de ennek oka az üvegházhatásban keresendő.

"a felszín átlaghőmérséklete nagyjából az említett húsz fokkal több, mint amennyinek a Naptól való távolság alapján "lennie kellene", de ennek oka az üvegházhatásban keresendő."

Mivel nem volt érkezésem hiteles adatot keresni, nem vitatom, #16-tal megbeszélhetitek, várom az eredményt. :)

A földgolyó minimum 90%-a olvadt magma vagy a még forróbb mag, tehát azért nem kéne elhanyagolni a hatását. Biztos, hogy nem töredék fokokat számít.