Hogyan tudom hétköznapi eszközökkel megállapítani valamiről, hogy fém-e?

Általában csak fémeknek van együttesen magas fényvisszaverési tényezője és szabályos irányú fényvisszaverése. (Külön-külön másnak is lehet, pl az üveg sima felülete tükröz, de csak a fény néhány %-át, a papír akár 70-80%-ot is visszaver, de csak szórt v legfeljebb selyemfényű visszaveréssel.) Ami tehát "fémfényű", abban szinte mindig van némi fém is.

Ez gyakran nem egy fémréteget jelent: a fémszemcséket (esetleg más pigmentszemcsékkel együtt) belekeverik víztiszta térhálósodó polimer kötőanyag mátrixába, így nyernek metálfényű lakkfestéket. Ez így egy "töltött" kompozit lesz végeredményben. Ezzel fújják le az "ezüst" (valójában Al v Ni) színű műanyag tárgyakat, pl az említett laptopodat is. Elképzelhető, hogy a tiéd valódi fémkasznijú, natúr, v galvanizált bevonattal, de akkor az villamosan vezeti az áramot (fent leírták). Kerülhet műanyagra is galvanizált bevonat, ekkor grafittal vonják be a tárgyat, majd helyezik a galvanizáló kádba. A metálfesték is lehet áramvezető, ha benne a fémszemcsék elég sok helyen összeérnek. Azonban sokkal nagyobb így is az ellenállása. Mellesleg a metálfestékben, ha sok a fémszemcse (minél sűrűbb, annál fényesebb, mert a ráhulló fény így nem veszik el a szemcsék közé hatolva), akkor biztosan nem szép sima a felülete, így nem is tükröz, matt lesz. Azért, hogy tükrözzön is kicsit, még rávisznek egy réteg víztiszta lakkot. Akkor viszont már csak úgy mutatható ki multiméterrel az áramvezetése, ha az elektródákkal belekarcolsz.

A joghurtospohártető gyártását nem ismerem, de nem lehetetlen, hogy ott is alkalmaznak némi metálozást. Ott biztosan kap még védőréteget, hogy ne kerüljön a savas élelmiszerbe se alu, se nikkel. Lehet, hogy ott nem metállakkal vonják be a műanyag fedelet, hanem rágőzölik, kondenzációs magvak mentén pici cseppel, ill. szilárd göbök keletkeznek, amik jobban tapadnak a festett bevonatnál, és leheletnyi rétegben is már jól mutatnak.

A mikróhoz: A hegyes fémtárgyak a csúcshatás miatt szikráznak. Ívkisülés a csúcs és a mikró belseje v másik fémtárgy közt. Az aranyozott tányér csíkjában először indukált köráram keletkezik. Ettől pillanatok alatt megolvad, mikroszkopikus izzó aranycseppek pattannak le, majd az keletkező folytonossági hiánynál szintén fellép a csúcshatás, az átívelés. (Vagy már eleve volt az aranyhurkon lekopásból hézag.)

A joghurtos fedélhez: Szerintem egy módon biztosan el lehet dönteni, van-e benne fém: ha kellően nagy feszültségű és kis belső ellenállású áramforrásra kapcsolod, pl. autóakkura, akkor ha fém van benne, kellően kis elektródatávolságnál meg fog égni, akár lángra is lobban. De több okból is vigyázat: ha túl kicsire veszed az elektródatávot (lehet, hogy csak mm-eknél működik), és véletlen összeérnek az elektródák, zárlatot csinálsz: legyen túláramvédelem az áramkörben! Ez azért is jól jöhet, mert lehet, hogy a vizsgált minta olyan röhögve jól vezet, hogy esze ágában sincs melegedni, viszont túláramvédelem híján megteszi ezt helyette az akkud.* És semmiképp nem ajánlom 24 voltnál nagyobb feszültséggel elvégezni a kísérletet, meg ne csapjon az áram!

Ad *: neten írják, hogy lehet egy AA elemmel + alufóliacsíkkal tüzet gyújtani. Egyszer ki is próbáltam, nem jött össze, viszont az elem jól felmelegedett pár mp alatt.

"ott van például a joghurtos dobozt lezáró "papír". Az fém?"

Gyártófüggő, láttam már simán szitanyomva festett vastagabb alufóliát is, meg alu-műanyag dupla rétegűt is, ahol az alu rész marha vékony fólia, újabban vannak tiszta műanyagok is, négydecis poharas mustáron olyan van.

Azért ott, ami fémszínű, az legalább egy rétegben fém is.

A sörösdoboz is csalós, vékony lakkréteg borítja kívül belül. "Sípolós" multiméterrel, vagy más kisfeszültségű eszközzel vizsgálva nem vezet.

Ellenpélda néhány gumi. Nem fém, de vezet. (Széntartalom.) Igaz, hogy nagy ellenállással kiloohm - megaohm nagyságrendben.