[Villamosságtan] A Bode - és a Nyquist-diagramok témakörének megértéséhez szükséges a munkadiagramok ismerete, vagyok azok nélkül is megérthető?

Én annak idején megértettem a Bode- és Nyquist-diagramok témakörét, pedig még most sem tudom, mik azok a munkadiagramok.

Munkadiagram például, ha van két ellenállás sorosan kapcsolva, az egyiknek az értékét változtatják és azt ábrázolják, hogy ennek hatására hogyan változik az áram, feszültség, teljesítmény. A Nyquist-diagram esetén pedig egy áramkörre állandó feszültséget kapcsolnak, a frekvenciát változtatják és azt ábrázolják, hogy ennek hatására hogyan változik a kimeneti feszültség nagysága és fázishelyzete. A munkadiagramok inkább az erősáramú gyakorlatban fordulnak elő. Emlékszem a Villamosságtan könyvben külön fejezet szólt erről. Egy példa erejéig megemlítették a Nyquist-diagraot is, frekvencia-munkadiagram néven. A kettő között van valamennyi hasonlóság, de szerintem a Nyquist-diagramot meg lehet érteni a munkadiagramok ismerete nélkül is. A Bode-diagram az más jellegű, ott külön ábrázolják a frekvenciamenetet és a fázismenetet.

Teljesen független a kettő, egészen másra való. A Bode elsőre talán picit egyszerűbb, a Nyquist-hoz kell érteni a komplex szám fogalmát, és egy impedanciát el kell tudni helyezni a komplex síkban. Gyakorlatilag a Nyqist diagram semmi mást nem ábrázol mint ezt. Annyi "bonyolítással", hogy egy impedancia (pl. egy tekercs-ellenállás sorba kötve) egy adott frekvencián egy pontként ábrázolható a komplex síkon, de egy más frekvencián egy másik pont lesz (a tekercs reaktanciája frekvencia függő). Majd ezeket a pontokat ábrázolják f=nagyon pici(0 nem lehet)...f=végtelen (vagy ameddig kiváncsiak vagyunk rá) tartományban. Azaz azt lehet rajta látni, hogy adott impedancia (Vagy négypólus vagy bármi) amit vizsgálunk a különböző frekvenciákon hol helyezkedik el a kompex síkban.