Ha a farkasok lennének a föld uralkodó faja akkor ők is az emberhez hasonló testfelépítésel rendelkeznének?

10

Volt egy bizonyos pont az emberi történelemben, ahol kiugróan megnövekedett az emberi intelligencia, aminek okát nem tudjuk még.

@Kérdező

A szerszám-készítéshez szükség van kézre. Vagy csápokra...

Arra is szükség van, hogy az adott faj ne tudja magát szinte minden körülmények között feltalálni, mert ha a testi adottságai annyira jók, hogy pl. egy gyors kiszáradás miatt eltűnő erdő sem ejti túlzottan kétségbe, vagyis egy gyorsan szavannásodó területen is képes testforma és/vagy intelligencia-változás nélkül megélni, akkor nem fogja semmi se kényszeríteni arra, hogy változzon.

Ám 12-15 millió évvel ezelőtt még Kelet-Afrikát uralták az erdők, amik tele voltak majmokkal, de pont akkoriban kezdtek el rohamosan fogyatkozni az erdők, és az ott élő majmok alól elfogytak a fák, Egyre többet kellett olyan környezetben megélniük, amire a testük teljes mértékben alkalmatlan volt, sokkal alkalmatlanabb, mint a farkasé. Hatalmas szerencséjükre már olyan fejlett agyuk volt ekkoriban, amilyen azelőtt a Földön soha nem volt, így az akkori majmok a gyatra testi adottságaikból származó hátrányokat a már akkor is nagyon magas intelligenciájuk használatával ki tudták védeni, plusz ott volt nekik a fogásra képes emberszerű kéz, ami szintén előtte nem volt soha a világban.

Totálisan adja magát ezek után az, hogy az agynak rohamosan kellett fejlődnie, és gyakorlatilag az egyre növekvő szárazság és az egyre kevesebb fa nem is hagyott más lehetőséget. Vagy a testi adottságok változnak, vagy az intelligencia nő. A majomtest gyors átváltozására nem volt lehetőség, de az intelligencia valójában nagyon gyorsan és könnyedén tud nőni, ha jó alapokról indul.

#11: "Volt egy bizonyos pont az emberi történelemben, ahol kiugróan megnövekedett az emberi intelligencia, aminek okát nem tudjuk még."

Miért ne tudnánk. Ez az australopithecusok korában történt, és most már tudható, hogy ők is használtak szerszámot, és egyszerűen akkoriban kezdett igen nagy valszeggel a szerszámhasználatban rejlő lehetőségek kihasználása megugrani (és természetesen az egyre több húsevés mennyisége is), valamint a emberies szocializálódás és társadalmi együttélés szabályai is kezdet kialakulni, amik így együtt egyúttal a kéz és az agy további rohamos fejlődését is katalizálta.

Kb olyan ez, mint egy kisgyerek küzdelme a törtekkel. Évekig képtelen megérteni, azután egyszer csak leesik neki a tantusz, és elkezdi nagyon hirtelen tömegével megoldani azokat a matekfeladatokat, amikkel soha nem boldogult, és olyan gyors fejlődést produkál, hogy csuda.

Nézd meg a delfin agyának változását az emberé mellett:

[link]

A delfinnél is van olykor legalább akkora nagy ugrás, mint az ember esetében (olykor még az embert is lehagyja), és mégsem tekintünk erre misztikus eseményként. Ha egy két kiugrás pontos magyarázatát nem tudjuk, az nem jelenti azt, hogy ezen el kellene képednünk. Az lenne az elképesztő, ha ilyenek olykor ne történnének egy rendületlen fejlődés közepette, és az evolúció hol ilyen hol olyan sebességgel de az agyméretet és hatékonyságot már 450-500 millió éve folyamatosan növeli, vagyis az égvilágon semmi rendkívüli nincs abban, hogy az emberi agy még tovább fejlődött abból a majomagyból, ami maga is egy rendkívülien gyors fejlődés előzménye volt (20-25 millió évvel korábban a majmok agya még a teniszlabdánál is kisebb volt).

Ja!

@Kérdező

Írod: "Ha tegyük fel a majom fennmarad a fán és a farkasból fejlődik ki az intelligens vezető faj.."

A dínókorban az emlősök a háttérbe voltak szorulva, de az újabb leletek rámutattak, hogy annyira azért nem, mint korábban hittük. Pl. ott van a Repenomamus giganticus, aminek a testtömege a 12-14 kilogrammot is megütötte, testhossza körülbelül 1 méter lehetett, és alighanem farkasszerű életmódot élt, és valszeg ugyanúgy már falkában. Az egyik lelet gyomrában pici dínómaradványokat is találtak.

Az ilyesmi emlősökből lett végül az ember is, de ha lett volna mellette akkoriban egy majomszerű lény is, nyilvánvalóan annak lett volna esélye előbb emberré válni, nemde? És a hosszú évmilliók alatt tuti lett volna előbb vagy utóbb olyan szitu, ami lekényszeríti a majmokat a fáról, és nem egy, hanem sok.

De nem volt majom a dinók mellett, kivéve a Disney-filmben, ami a Dínó címet viselte itt nálunk. :)

[link]

13

Én úgy tudom, hogy a szocializálódás az intelligencia növekedése miatt fejlődött, nem fordítva. De lehet én vagyok a tudatlan. :D

@15

Hát, igen is, meg nem is... Az evolúcióban a fejlődés soha nem önmagában történik, hanem egy oda-vissza csatolással. Minimum két dolognak kell fejlődni, amik egymást fejlesztik. Pl. ott van az evolúciós fegyverkezési verseny, ahol a ragadozó populáció sebessége nő, hogy utolérje a prédát, de ekkor a préda populáció sebessége nő, hogy elhagyja a ragadozót, és ilyenkor a ragadozónak kell változnia... és így tovább.

Nézzük a mi esetünkben példaként a 30 millió éves majmok esetét a ping-pong labda méretű agyukkal. Ezek egyre többet élnek csoportosan, de még inkább individualista életet élnek, vagyis a torkukból felszakadó makogásoknak inkább érzelmi jelentéseik vannak.

100 ilyen kicsit egyedi majomból mindig lesz egy-kettő, akinek magasabbra sikeredik egy picit az intelligenciája az átlagtól, és kissé jobban tudja értelmezni a többiek makogását, de ettől nem lesz több utódja, mint a többieknek, vagyis ezt a pici különleges plusz nem tud elterjedni, és mindig végül az ilyen plusz feloldódik a populáció átlagában (a plusz kiszelektálódik).

Ám a majmok elkezdenek más körmezeteket is meghódítani (mert sikeresek, és a populáció mérete nő), ahol több, vagy veszélyesebb lesz a ragadozójuk, vagy kevésbé tudnak elbújni előlük, vagy... stb.

A lombkoronákban az élesebb érzékelésű majmok némelyike előbb jelzi a veszélyt, mint mások, és a csoportban kicsit élesebb elméjűre sikeredett egyedek előbb fognak reagálni a veszélyre, mert előbb tudják értelmezni a makogások másféleségét.

Ilyenkor már jelentkezni fog az előny, és az ilyen élesebb eszűeknek több utódja lesz, mint az átlag, vagyis a kicsit nagyobb intelligencia már tud terjedni, és az élesebb eszű már egy kicsit elkezdi "tudatosan" is formálni az érzelmi vészjelzést olyanná, amit egyre jobban meg tus érteni más is. Aztán a dolgok kezdenek "nevet" kapni, és a szocializálódás keretén belül ezek terjedni kezdenek, és minden esetben ez elősegíti az egyre élesebb eszű egyedek elterjedését, mert ennek van előnye abban a környezetben, ami egyre veszélyesebbé és egyre nehezebben élhetővé válik.

A szocializálódás és az agy fejlődése oda-vissza egymást fejlesztik, de nem a semmiből, hanem erre a környezet milyensége adja a motivációt.

Ha a környezet elkezdene minden egyed számára egyre könnyebben élhetővé válni, akkor a szocializálódás szüksége kezdene felbomlani, és ismét elkezdene egyre kevésbé szükség mutatkozni az élesebb eszű egyedekre, és lassan eltolódna az evolválás iránya ismét az individualitás egyeduralma felé.

16

Koszi a sok informaciot! :) 15 voltam.