Mi a pára? A vízgőz v a kondenzált vízcseppek?
Van erre egységes terminológia?
Pl. a páratartalom egyértelműen a vízgőzre vonatkozik. (Sőt, láttam már olyat, ahol a levegőben lebegő apró ködcseppeket is számításba véve, 100%-nál nagyobb páratartalomról értekeztek.)
Vagy pl. építőanyagokban a páradiffúzió szintén a gőzről szól. Ami lecsapódik, az nedvesség.
A gőzgépeknél is a nedves gőz a ködszemcséket hordozó gőzt jelenti, nem pedig párás gőz. (Ha nincsenek ködszemcsék, akkor száraz gőz.)
De ha pl. bepárásodik az ablaküveg v a szemüveg, ott egyértelműen a folyadékról van szó.
A szót a tudományos élet hagyományos jelentését pont elferdítve vette volna át?
el kell választani egymástól a víz megnevezését fázisonként.
A vízgőz nem fázis, mert nem rendelkezik egyértelmó határral, a vízcsepp, páracsepp (folyékony halmazállapotú) már önálló fázist alkot.
Emlékeim szerint a terminológia következő:
vízgőz : gáz halmazállapotú víz a levegőben. ez érvényes egy adott nyomáson a forráspont alatti tenziót alkotó vízgőzre is.
a pára kondenzált fázisú víz, folyadék halmazállapotban. A magaslégkörben előfordul ugyanez szilárd fázisban is.
a köd: levegőből vízcgőzből és vízcseppekből álló nem ülepedő, termodinamikailag stabil egyensúlyban lévő kolloid rendszere.
A gőzgépek nedves gőzének rendszerét nem szerencsés ködrészecskénekből állónak tekinteni, mert az nem kolloid rendszer, mert ülepedik, a nedvesség kihullik belőle.
pára: már ülepedő levegő-vízgőz-vízcseppekből álló diszperz rendszer.
Köszönettel a válaszért! Megint új ismerettel lettem gazdagabb, és mindjárt kérdeznék is.
Ezek szerint Nálad a pára kondenzált víz, ill. ilyennek a gázfázissal alkotott diszperz, ülepedő rendszere?
És a kérdés: mitől nem ülepedő kolloid rendszer a köd? A cseppekre (szerintem) bármilyen kis méretnél is hat a gravitáció, ill. a gázfázishoz viszonyított sebességből adódó közegellenállás, még ha ebből igen kis ülepedési sebesség is adódik, jóval kisebb is, mint akár a levegő feláramlási sebessége. Pici cseppméretnél jelentős az egyes levegőmolekulák löködéséből adódó Brown-mozgás, de az ebből kiadódó driftsebességet hosszabb távon akkor is az ülepedési sebességgel azonosnak vélem. De igazíts ki, ha nem jól tudom.
Illetve elvben a közegben mozgó csepp front- és hátoldalán mások lehetnek a párolgási és kondenzációs viszonyok, de valószínűleg pont a nagyon pici cseppméreteknél olyan pici a relatív sebesség, hogy ennek nincs érdemi hatása.
Köszönöm kedves Prof. Dr. Wadmalac válaszát, ezzel tényleg magyarázatot kaptam rá, miért jelent mindenhol mást, ui. nem egy szabatos kifejezés!
De pl. a páratartalom szót mégiscsak használja a tudomány, bár, összhangban Wadmalac definiálásával, néha beleértik a folyadékfázist is, ahogy kérdésemnél is jeleztem.
Az a vicc, hogy a páratartalom szinonímája a légnedvesség, pedig ahogy fent utaltam rá, a nedvesség kifejezés amúgy pont hogy nem vonatkozik a gőzfázisra!
A meteorológusok mit használnak, ha nagyon szakszerűen akarják kifejezni magukat? Páratartalom, légnedvesség, vagy valami más (relatív/abszolút gőztartalom, gőznyomás stb.)?
A köd kolloid stabilitásához:
Egy adott nem ülepedő cseppecske mint góc jelen van a ködben. ez a kondenzáció lokális gócaként van jelen. ha hozzá kapcsolódik egy gőzfázisú vízmolekula, és kondenzál felszabadul a párolgáshő. ha a gócméret nem haladja meg a kritikus méretet, akkor a kezdődő kondenzáció esetén felszabaduló kondenzációs hő felmelegíti és az egyensúlyt a gázfázis felé tolja el.
A kritikus gócméret alatti nukleáció és annak dinamikus egyensúlya optikai megjelenése a köd. Eléggé határeset, mert megsüti egy picit a nap, máris gőzzé válnak a nukleuszok, (gócok) ha meg hűl egy picit, akkor a gócméret növekedésével meghaladja a kritikus méretet és kihullik mint páracsepp.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!