Mitől függ, hogy az égig szálló vízgőz milyen felhőt (cirrus, cumulus, stratus stb. ) létrehozva csapódik ki?
Én csak addig jutottam, hogy a harmatpontot és a páratartalmat vetettem össze:
Tehát, minél kisebb a felszállt légtömeg páratartalma, annál alacsonyabb hőmérsékleten csapódik ki. Szóval kis páratartalmú légtömegnek nagyon magasra kell szállnia, hogy közel legyen a világűr hidegéhez, és ott ki tudjon csapódni? A nagy páratartalmú légtömegnek viszont nem kell a hideg világűrig feljutnia, mivel ő például már az 1000 méteres magasságban uralkodó hőmérsékleten is kicsapódik??
Sok eltérő hőmérsékletű, páratartalmú légréteg lehetséges, sok magasságban.
És ezek az elkülönülő rétegek más irányokba is mozoghat, eltérő sebességekkel.
"kis páratartalmú légtömegnek nagyon magasra kell szállnia, hogy közel legyen a világűr hidegéhez, és ott ki tudjon csapódni?"
Nagy magasságban már inkább a napsugárzás hatása dominál, szóval ha elég magasra jut, akkor lehet, hogy hamarabb fognak megforrni a páracseppek, mint kicsapódni. Persze attól is függ, nappal van vagy éjszaka.
12-15 km felett egyébként már nem nagyon vannak klasszikus értelemben vett felhők.
Hőmérséklet, nyomás és felhőtípusok a magasság függvényében:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!