Az egész fizika egy nagy körkörös érvelés?

Jól van Kérdező, legyen igazad!

Az a sok megfigyelés, mérés, kísérlet, számítás, bizonyítás csak arra való, hogy a tudósok ne unatkozzanak.

Trolloló.

Nem erről van szó kérdező, csak esetleg te ilyennek látod.

Van egy csomó tapasztalatunk. Elkezdjük rendszerezni, hogy képesek legyünk áttekinteni. Lassan rájövünk, hogy egy konkrét dolog levezethető egy másikból, az meg megint egy másikból, és így tovább. Ezért elkezdjük eszerint rendszerezni. Odalyukadunk ki, hogy lesz pár dolog, amiből minden mást le tudunk vezetni. Ez a pár dolog annyira kézenfekvő, annyira senki se tapasztalt róluk mást, hogy azt mondjuk (görög szakszóval a-priori), ezek nyilvánvaló igazságok. Mindenki így tapasztalja, mióta ember van a földön. Ezeket alapdolgoknak tekintjük.

De van ezeknek egy fontos tulajdonságuk is, amelyekkel felruháztuk! Minden alapdolog megváltoztatható, ha valakinek lesz róla az eddig feltételezettől eltérő tapasztalata. És ekkor újra alkotjuk a sorrendet.

Volt ilyen. Newton megalkotta a világ mozgásának törvényeit. Minden működött eszerint, amíg képesek nemlettünk az atomszerkezetet vizsgálni. Akkor kiderült apránként, ott nem, vagy nem úgy működnek Newton törvényei. Hosszas vizsgálatok után átalakította az ember ezt, azt mondja, Newton törvényei a makroszkópikus (nagyobb) világra érvényesek. A mikrovilágra pedig alkotott egy új törvényrendszert, az csak itt érvényes. És ezzel mindent rendbe tett. Majd ha lesz újabb probléma, azzal is megteszi.

Van ennek a módszernek egy talán jobban érthető példája. Az ókori görögök nagyon sokat vizsgálták a geometria területét. Egy Euklídesz nevű ember rájött, hogy a geometria is hierarchikussá tehető, meg is alkotta ezt a rendszert. A lényege, hogy alkotott 10 nyilvánvaló dolgot, azt mondta, ezt mindenki ugyanúgy gondolja. Ezekből viszont minden, ami geometria, levezethető. Minden, ami ezektől különbözik, bizonyítandó, ami bizonyítva lett, azt szabad felhasználni más dolgok bizonyításához. Ez kiválóan működött a19.századig, ekkor egy magyar matematikus azt mondta, ő nem hiszi el, hogy két párhuzamos egyenes sose találkozik (sose metszi egymást). Ez képtelenségnek tűnt, de azt mondta, ő ezt tekinti alapdolognak, és felépítette a geometria egészét erre. Azóta más alapdolgot is átalakítottak és úgy is felépítették a geometria egészét újra, és ezek rendkívül hasznosak a műszaki életben, nélkülük sok mai eszköz nem is létezhetne.

A körkörösség viszont azt jelenti, hogy egyiket a másikkal magyarázzuk, és ez a lánc egyszer visszaér valamelyik korábbihoz. Ez a módszer garantáltan (bizonyítottan) rossz, és legfeljebb tévedésből használjuk.

A fizika nem érvelés, nem célja, hogy önmagában, a világtól függetlenül bizonyítson bármit is. A fizika (és általában a természettudományok) célja a világ megismerése és leírása. A tömeg és az erő is a természet jelenségei, a fizika a köztük lévő összefüggést keresi. Ha ezen összefüggések alapján olyan előrejelzést lehet adni, ami megfelel a későbbi megfigyelésekkel, és még matematikailag ellentmondásmentes is, akkor már sikert ért el.

És igen, kicsit olyan, mint egy szótár, ami szavak közötti kapcsolatokat használja fel, hogy egységes rendszerként kezelje a szókincset, és így pl. új mondatokat lehet alkotni. Ott sincs mit érvelni, a nyelv adott. (A különbség, hogy a fizikában még nem ismerünk minden szót, nem teljes a szótár.)