Mi az oka, hogy kint az utóbbi hetekben ugyanazon ásványvizes flakonban az esővíz jéggé fagyott, míg az ásványvíz meg nem? Ugyanannyi volt bennük.

#10

Az nincs benne, nyilván hogyha szénsavas, azt is hozzá kell adni. Az meg valóban lényegesen több lehet, mint 1 g/l. (Ráadásul reagál is a vízzel, szóval igazából egyensúlyokkal is kéne számolni.) Az valóban jelentősen torzíthatja az eredményt. Ugyanakkor nem tudjuk, szénsavas vízről van-e szó, illetve azt se, mennyi a tényleges szén-dioxid tartalma. (A leírás alapján feltételezem, régebb óta nyitva lehetett a palack, akkor a szén-dioxid tartalma csökkenhetett.)

Mindenesetre tény, hogy ez többszörösére emelheti az oldottanyag koncentrációt. De még ha tízszeres-húszoros oldottanyag koncentrációval számolunk, akkor sem túl nagy a fagyáspont csökkenés.

Én valamiért alapvetően szénsavasban gondolkodtam ,talán valaki írta, azért.

"De még ha tízszeres-húszoros oldottanyag koncentrációval számolunk, akkor sem túl nagy a fagyáspont csökkenés."

Tényleg nem.

Itt valószínűleg máshol van a kutya elásva.

Egy tippem éppen lenne.

A hűlés csökkenti a víz feletti légtér nyomását, ezzel a vízben a CO2 felszabadulást könnyebbé teszi, annak a buborékolása mozgásban tartja a folyadékot, éppen eléggé, hogy kicsit késleltesse a fagyást.

Egen, nem tudom, melyik nyer. Arra gondolok, hogy a gáznyomás-csökkenés nyert, mert a víz feletti légtér gyorsabban hűl, mint a víz.

De fene tudja, csak tipp volt, lehet, hogy simán ugyanúgy megfigyelési hiba van, mint a Mpemba-effektnél és nincs is effekt.

:S