Hogyan alakult ki a Földőn annak idején az élet?

A tudásunkban van egy lyuk a bonyolultabb szerves molekulaláncok és az RNS kialakulása közt.

Ami előtte meg utána volt, már nagyjából tiszta. A szerves molekulák születése már tesztelt, tényleg spontán képesek keletkezni, az RNS-től meg megvan az örökíthető információ, ezzel az evolúció lehetősége. A kettő közt van egy lyuk, az RNS kialakulása nem ismert.

Persze ebbe a milliárd éves lyukba bele lehet képzelni sok mindent, de ha sem előtte, sem utána nincs nyoma külső beavatkozásnak, mint oknak, itt sem valószínű.

Mindenesetre korábban volt élet, mint akár 50 éve is godolták volna. 50 éve az első életformák megjelenését 6-700 millió évre tették. A kambrium eleji felvirágzás (mintegy 570 millió év) előtti időkből alig-alig volt lelet. Ma már 3-4 milliárd(!) éves üledékes kőzetekből is ismertek Baktériumok. Az oxigén 2,4 milliárd éve jelent meg a légkörben, azaz azóta biztosan van fotoszintézis. 800 millió éve már a jelenkorinak megfelelő, 21% körüli volt a légkör oxigéntartalma. Ez a vasérc-sávos kvarcitok megjelenéséből tudható. Ezek a kőzetek mintegy 15%-nyi vasércet tartalmaznak vékony sávokban. A vasérc oxidált, a sávozottság vízi ülepedési környezetet jelez, így együttesen pedig oxigén dús sekély (pár 10 m) vizet, azaz oxigén légköri jelenlétét.

Az oxigén a légkörben pedig fotoszintézist, azaz életet.

2013-ban Jeremy L England megjelentetett egy cikket a The Journal of Chemical Phisics folyöiratban. Statistical physics of self-replication címmel.

Ebben azt vezeti le, hogy semmi különös nincsen az életjelenségek megjelenésében, minthogy azok teljesen logikusan következnek a termodinamika általánosan elfogadott törvényeiből, ahelyett, hogy ellentmondanának neki.

A cikk a [link] -ben olvasható.(Creative Common licence, azaz szabafon hivatkozható).

Ma az általában elfogadott nézet, hogy a földi élez két alapvető típusát (így keletkezésüket is), az először megjelent Procaryotákat és a későbbi Eucaryotákat (amelyek sejtjei differenciált alkotóelemeket - sejtszerveket - tartalmaznak) energianyerésük módja különbözteti meg. A procaryoták (pl. baktériumok) pl. olajat ehetnek, vagy 200-300 fokos forró vízben élnek (tenger alatti hőforrásokban) innen nyerik energiájukat. Az Eucaryoták legfontosabb szerve a mitocondrium. Már fél évszázada gyanították, hogy eredetileg önálló élőlények voltak, amelyek bekebelezéssel kerültek be egy másik prokaryotába, amely nem bontotta el őket, minthogy folyamataihoz külső fizikai, és nem belső, kémiai energiaforrást használt. A mitokondrium az Eucaryoták belső energiaközpontja. Ebben kombinálódik a tápanyag az oxigénnel, ez adja az életjelenségekhez szükséges energiát. Egy átlagos baktériumban 5000 gén van, de a legkisebb eukarióta sejtben is van vagy 20000. Ennek feldolgozására (az információ fehérjévé kódolásáta) fordítódik a sejt energia feljasználásának 3/4-e, úgyhogy az eucaryoták igen energia igényes jószágok (mint az ember maga is). De ezt az energia igényt a velük szombiózisban élő prokaryota (a mitokondrium) képes biztosítani.A mitokondriumnak saját DNS-e van. Az eredeti baktérium-DNS -ből megmaradt benne a tápanyag és az oxigén egyesítésének vezérlése. Ha ez a kicsi mitokondriális DNS sérül, a sejt nem mutálódik: energiaellátása megszűnik, és azonnal elpusztul.

A prokaryoták létrejötte a linkelt cikk szerint termodinamikai törvényszerűség volt. Az eukaryotáké véletlen: két prokaryota összeolvadása, de alighanem ez a véletlen is statisztikai törvényszerűség

Oparin és Haldane óta tudható, hogy az élő anyag keletkezése miért nem figyelhető meg ma a Földön. Azért, mert az élet jelenléte megváltoztatta a keletkezéséhez szükséges viszonyokat: éppen az élővilág moatt oxigén van a légkörben.

Ha ötven évvel ezelőtt 6-700 millió évesnek gondolták az életet, akkor én az általános iskolában - ez is több, mint 40 éve volt - miért tanultam úgy, hogy 3,5 milliárd eve jött létre?

Korábbi válaszolónak: sem nem önreprodukáló fehérjék, sem pedig ilyen rns-ek nem sine qua non-jai az életnek. Az életnek az önreprodukáló kémiai rekciórendszerek az első képviselői.

"Hogy mást ne mondjak az MTA elnöke ebben már nem is hisz és ezt nyíltan is vallja szerencsére"

Valójában az, hogy Freund Tamás vallásos enber, nem növeli az istenhit tekintélyét, hanem csökkenti azt. Maga a tudományos elnök(!) sem tudja bebizonyítani, hogy a hiedelmei valósak. Ez azért elmondd valamit az egészről.

Az, hogy az MTA élére egy olyan ember került, akinek vallási hiedelmei vannak, csak azt bizonyítja, hogy a magyar tudományos közösség nincs a toppon.