Az élet ritka véletlen vagy lehetséges más bolygókon is?

Először tegyük félre a természetfeletti hatalmakat!

Ebben az esetben végig lehet elemezni, hogy milyen kicsi volt a valószínűsége annak, hogy olyan szerencsésen ütközzenek a molekulák, hogy létrejöjjön az élet. Szerencsére létrejött, és elfoglalt legalább egy élhető bolygót. De hogy kétszer jöjjön létre? Az négyzetesen valószínűtlen. Sokkal inkább arra lehet számítani, hogy ha valahol máshol életre bukkanunk, akkor az is "mi" leszünk. Tehát szén alapú élet, sejtes szerveződéssel, aminek vízre van szüksége.

Ha bevonjuk a természetfeletti hatalmakat (ateisták gondolhatnak egy szuperfejlett civilizációra):

Ekkor elég nehéz helyzetben vagyunk, mivel a vizsgálat tárgya az illető hatalom lenne, aki köszöni szépen, de nem akarja, hogy vizsgálják. Így csak magunkból indulhatunk ki. Te tennél életet minden arra alkalmas bolygóra és holdra, ha lenne hozzá hatalmad? Én igen. Mindazonáltal ez nem válaszolja meg a kérdést, mert lehet, hogy ő, vagy ők másként gondolkoztak, így lehetünk egyedül.

Megjegyzem még, hogyha valahol életet találunk, és az nagyban különbözik a miénktől, akkor az nem bizonyítja, hogy nálunk nagyobb hatalmak csinálták. Ha pedig mindenütt csak olyan élettel találkozunk, ami ugyanaz, mint a miénk, akkor az még nem bizonyítja, hogy az élet létezése önmagában teljesen véletlen. A szuperfejlett civilizáció is kihalhatott már.

Ezt a "nagyon kicsi a valószínűsége" dolgot felejtsük már el.

Kicsi. És? Van rá több milliárd év. Bekövetkezett? Be. Máshol is bekövetkezhet? Igen. Lehet, hogy máshol hamarabb bekövetkezett, mint itt? Lehet. Lehet, hogy máshol később fog? Lehet. Van rá esély? Van. Akkor?

Engem nem az zavar, hogy valakinek más a véleménye (bár ilyen témákban a vélemény egy ingoványos kifejezés, mert, ha tárgyilagos bizonyítékokat sorakoztatunk fel, azok nem vélemények, hanem tények), hanem az zavar, ha nyilvánvaló, sok éve-évtizede, tömegek által elfogadott és bizonyított nézeteket próbál egy ember úgy kútba dobni, hogy közben arra is lusta, hogy két gyufaszálat keresztbe tegyen. De ez nem igaz, mert ez meg az bla bla bla.

Kinek nem inge, ne vegye magára. Némileg több alázatot lenne érdemes mutatnia mindenféle vallási felekezet tagjának, elhiszem, hogy nehéz dolog kigyógyulni mindenféle tévhitből, mert ott a háttérben agyi berögzülések vannak, de egy bölcs ember meghallgatja a másik oldalt is, nem pedig agresszívan támadja. Pont.

Ha már ilyen késhegyre menő vita kezd kialakulni az életmegjelenéséről, én is hozzátennék pár gondolatot.

A valószínűség fogalma elég szorosan kötődik a relatív gyakoriságéhoz, szokszor ez alapján is definiálják.

"Az A esemény valószínűségének azt a valós számot nevezzük, amely körül a relatív gyakoriság ingadozik."

[link]

És általában az esemény valószínűségéne meghatározása is a relatív gyakoriság alapján történik. (Persze van más lehetőség is: egy már bizonyítottan működő tudományos modell alapján jelezzük előre a valószínűséget. Azonben ez az út nem nagyon járható ebben az esetben, hiszen nem tudjuk, pontosan hogyan alakult ki az élet, sőt még azt sem, pontosan milyen körülmények között. Persze vannak modellek, de nem tudjuk, melyik a jó. (És nem is hiszem, hogy van olyan modell jelenleg, ami alapján az élet kialakulásának esélyét számszerűen becsülni lehetne.))

Ha maradunk a velószínűség relatív gyakoriság alapú becslésénél, akkor értelmeszerűen csak alsó becslést tudunk adni. (Hiszen nem tudjuk, hányszor alakult ki élet az univerzumban a földitől függetlenül.) A TappancsMancs által adott bolygószám becslés alapján minimum 6,7*10^-23 az esélye, hogy létrejön az élet egy bolygón, hiszen egy esetben tudunk róla, hogy tényleg létrejött. (Sőt, azzal még nem is számoltam, hogy el is pusztulhattak bolygók az univerzum kezdete óta, illetve például holdakon megjelenő élettel nem is számoltunk.)

Felső becslést úgy tudnánk adni, ha egy adott mintán megnézzük, hogy milyen arányban vannak azok a bolygók, ahol biztosan nem jelent meg élet. Hát ez elég nehézkes, még a Naprendszer égitestjei esetében sem vagyunk ebben a kérdésben teljesen biztosak. (És persze egyáltalán nem biztos, hogy a Naprendszer reprezentatív minta.)

összegezve arra akarok rámutatni, hogy lövésün sincs, mekkora eséllyel alakul ki egy bolygón élet. Még azt sem tudjuk, mik pontosan a feltételei (még a földi élet esetében sem, és ahogy már korábban is írtam - és mások is - egy másik típusú életnél egyáltalán nem biztos, hogy ugyanezek a feltételek). Én legalábbis nem tudok semmilyen tudományos alapú becslésről. Hasraütsészerűen meg mondhatjuk, hogy kicsi vagy nagy a valószínűsége az élet kialakulásának, csak ennek nem biztos, hogy sok értelme van. (Pontosabban ötletleni nyugodtan lehet, miért ne, de ezen vitázni nem sok értelme van.)

#21

"Sokkal inkább arra lehet számítani, hogy ha valahol máshol életre bukkanunk, akkor az is "mi" leszünk."

A "mi" itt mit jelent? Közös eredetű, vagy csak ugyanolyan (nagyon hasonló)?

Első esetben ha egy közeli égitesten (pl. Mars) találunk életet, akkor lehet, de egy másik (esetleg távoli) csillagrendszerben levőnél elég valószínűtlennek tűnik (már persze ha találunk egyszer ilyet).

A szuperfejlett civilizációs elképzelés nem visz minket túlzottan előre, mivel felveti azt a kérdést (a kismillió másik mellett), hogy hogyan jött létre az a szuperfejlett civilizáció. (Egy bonyolult dolog - a földi élet - kialakulását egy még bonyolultabbal akarod magyarázni.) Emellett az égvilágon semmi nem utal erre, így tudományos hipotézisként nem állja meg a helyét. (Occam-borotvája eléggé leberetválja.)

"Megjegyzem még, hogyha valahol életet találunk, és az nagyban különbözik a miénktől, akkor az nem bizonyítja, hogy nálunk nagyobb hatalmak csinálták."

Miért is kéne bizonyítania???

"Első esetben ha egy közeli égitesten (pl. Mars) találunk életet, akkor lehet,"

Ez állítólag fordítva is lehet. Nagy vonalakban olvastam erről a dologról és találtak az Antarktiszon olyan marsi eredetű meteoritot (név szerint az ALH84001), amiben hosszúkás, nanobaktériumnak elnevezett struktúrák láthatóak.

Mindenesetre érdekes. Milyen lenne, ha kiderülne, hogy már a szomszéd égitesteken is van élet. Hány vallási dogma kérdőjeleződne meg? Újra kellene írni az önmagunkról alkotott képünket. Ezek hatalmas dolgok.

De amíg ki nem derül, addig iszok egy jó kávét.

[link]

Valóban, az sem kizárható, hogy a földi élet a Marsról származik. (A vallásokat ez nem tudom mennyire zavarná.)

Az említett meteoritban talált mintákkal kapcolatban azért jegyezzük meg, hogy egyáltalán nem biztos, hogy tényleg élőlények fosszíliái. Főleg strukturális hasonlóságok utalnak erre. Ez még önmagában kevés annak bizonyítására, hogy tényleg élőlény maradványa volna.

Igen ezt magam is így olvastam, csupán érdekes.

Elnézést a pontatlanságomért.

#26

Nem hiszem, hogy pontatlan amit írtál, én inkább csak kiegészítettem a teljesebb kép kedvéért.

#27

"persze, hogy nem ugyanazok a fajok lesznek ott is, mint itt."

Ilyet nem is írtam. Viszont úgy is lehet értelmezni az általad leírt mondatot, hogy többször is kialakult az élet egymástól függetlenül, csak mindig hasonlóan fejlődött. Ha közeli Földön kívüli életet feltételezünk (Naprendszeren belül, talán-talán közeli csillagrendszerekben) ezt én is elképzelhetőnek tartom, távolabbi csillagrendszerek esetében (ahogy már leírtam) nem nagyon.