Az élet ritka véletlen vagy lehetséges más bolygókon is?

"egy civilizáció pár ezer éves élettartama"

Mondja már meg nekem valaki, hogy ezt honnan következtették. Persze még nem találkoztunk olyan civilizációval, ami tovább élt volna pár évezrednél, de olyannal sem, ami kihalt. A egyetlen általunk ismert civilizáció mi vagyunk (tudtommal), és még nem haltunk ki.

Szerintem az első változat valószínűbb, vagy legalábbis nekem szimpatikusabb. Gondolj bele, hogy a kémiai kísérletek is megismételhetőek. Ha ugyanazokat az anyagokat használod, ugyanolyan körülmények között, akkor ugyanaz a kémiai reakció fog lezajlani.

Csak az a kérdés, hogy mik ezek a körülmények. Elég ha van víz, energia, és anyag, amiből összeállhatnak a szerves molekulák, és életre kelhetnek, vagy valami többre van szükség. Esetleg csak szénalapú élet létezik-e, vagy másmilyen is kialakulhat, vagy csak a folyékony víz alkalmas-e oldószernek?

A nagy számok törvénye alapján, pedig igencsak valószínű, hogy valahol vannak megfelelő körülmények. Előttem már kiszámolták a bolygók számát, és akkor még a holdakról nem is beszéltek, ahol akár szintén lehetnek megfelelő körülmények.

Ettől függetlenül lehet az élet ritka, hiszen ahogy te is írtad, csak egyfélét ismerünk, amit saccolni sem tudunk, hogy hány égitesten alakult ki. Lehet, hogy a megfelelő körülmények nagyon ritkák, és a másik élettel teli égitest tőlünk távol van, de az is lehet, hogy már a naprendszerünkben is van földönkívüli élet (többek között a Jupiter óceánnal borított holdja az Európa egészen alkalmas tűnik, az élethez).

Hobbi szinten nem értek a témához, de mindent megnézek, elolvasok ami ide vág. Pár apróság röviden.

Idegen élet alatt legtöbbször földszerű életet képzelünk el, miközben olyanok is lehetnek amit sem elképzelni nem tudunk, sem fel nem ismernénk. Nem tudom, energialények, folyékony, gáznemű, stb lények.

A másik a Drake egyenlet. Természetesen nem lehet megoldani, mert egy csomó részét nem ismerjük. De a legpesszimistább számokkal behelyettesítve is az jött ki, hogy csak a mi galaxisunkban 10-15 lakott bolygó lehet. Persze lehet, h ebből pár csak moszatok és algák. De ha már 1-2 intelligens faj is van, az is brutális. Ezt fel lehet szorozni a galaxisok számával és kész a döbbenet.

Az igazi probléma a távolságokban rejlik. Az ilyen millió, meg milliárd fényévekre lévő bolygókra mire elér az üzenet, már a Föld sem lesz meg, nemhogy az emberiség. A legelső üzenetet mondjuk 25-30 éve küldtük el, akkor már csak pár százezer évet kell utaznia, kafa. Ha más fajok olyasmi szinten vannak mint mi, akkor ők sem tudnak ide jönni, és természetesen mi sem tudunk oda menni. Sőt még az üzenetek sem.

Úgy vélem, h vannak más intelligens fajok az univerzumban, de találkozni nem fogunk velük. A legtöbb amit várhatunk egy rádió üzenet. De az is lehet, h mire az ideér, már ők is kipusztultak.

Én Stanislaw Lem véleményét osztom, aki szerint sajnos egyedül vagyunk az Univerzumban, dacára a milliárdnyi lehetőségnek. A Naprendszer keletkezése, a Föld keletkezése, annak anyagösszetéte mind, mind különös véletlenek műve. Ami nem a nagy számok törvényét követi. És hogy napjainkban miért nem zajlik az Élet keletkezése? Mert azokban az ősi időkben teljesen más volt a hőmérséklet a felszínen, más volt a légkör összetétele, más volt a sugárzás etc.

" ... a világegyetem katasztrófák színtere, és a Föld az élettel együtt ilyen katasztrófák különös sorozatának köszönheti létét; a Nap közelében lejátszódó roppant kataklizmák (szupernóva robbanások) segítették világra a bolygók családját, és a Naprendszer később kikerült e katasztrófák övezetéből, így alakulhatott ki és indulhatott világhódító útjára az élet."

"... ezt a tízmilliárd évet, amely a protoszoláris gázfelhő kialakulása és a homo sapiens keletkezése közt eltelt, akár gigantikus műlesikláshoz is hasonlíthatjuk, amelynek során egyetlen kaput sem volt szabad kihagyni."

Lem-nek van magyarázata arra is, miért nem lehet TappancsMancs nagy számaival mindezt elmagyarázni. Lem azt mondja, hogy lehet statisztikát csinálni arról, hogy egy pezsgőspalack átlagban hány darabra törik ha leejtjük. Megfigyelhetjük, hogy egy ilyen vastag (nyomásálló) üvegből készült palacknak a nyaka és az alja általában sértetlen marad, a többi része pedig adott darabra törik. Csinálhatunk statisztikákat arról, hogy ez a darabszám hogyan változik, ha az első emeletről hajigáljuk ki az üveget. Aztán a másodikról. Aztán a harmadikról. Végezhetjük ezt hetekig, hónapokig. Igazi, jól dokumentált tudományos kutatás keretében. Na, aztán egyszer, a 60 méterre lévő lakótelepi focipályáról valakinek a lábáról véletlenül úgy kap gellert egy focilabda, hogy az 5 méter magas kerítés sem tudja visszafogni, és betéved a labda a mi kutatási zónánkba, lepattan az az aszfaltra, majd felpattanva szembe találkozik azzal az üveggel, amit hatmilliomodjára ejtettünk le. És az üveg nem törik el, hanem visszapattan a focilabdáról rugalmas ütközéssel, ahelyett, hogy a flaszteren darabokra törne. Röptében bezúg egy földszinti nyitott ablakon, és az ablaktól nem messze lévő akváriumba belepottyanva megtelik lassan vízzel és elmerül. Nos ez az eset akármilyen valószínűtlen is, mégis lehetséges. Senki nem fogja természetfeletti jelenségnek, csodának tekinteni. Legfeljebb a véletlenek szokatlan egybeesésének. De az efféle kivételekről NEM lehet statisztikát készíteni!

" A Naprendszer és vele együtt a földi élet történetének rekonstrukciója szempontjából a döntő kérdés így hangzik: ami annak idején a galaktikában történt, az egyszerű, statisztikusan értelmezhető üvegtöréshez volt-e hasonlatos, vagy inkább az üveg, a labda és az akvárium kalandjához?"

Az idézőjelbe tett részek Stanislaw Lem: Az emberiség egy perce c. művéből valók.

Érdemes elolvasni ennek a művelt és intelligens embernek ezt a könyvét. Sajnos nem vagyok optimista, hogy a galaxis hemzseg az értelmes élettől. Én a labda, az üveg és az akvárium különös kalandjának tartom a élet létrejöttét. A rádiócsillagászat fejlődésével dollármilliárdokat öltünk olyan rádióteleszkópok építésébe, amelyek segítségével idegen civilizációk jeleit figyelhettük. De a SETI [Search for Extra-Terrestrial Intelligence] program nem hozta meg a várt eredményt. Nyilván ennek számos oka közül az egyik csupán, hogy egyedül vagyunk értelmes lények a galaxisban. De ez csak egy szerény vélemény a sok hipozézis közül. Nyilván akit érdekel a téma, azzal órákat tudnánk beszélgetni pro és kontra kiértékelve a tudományos kutatások eredményeiből levonható következtetéseket.

Okés. Csakhogy az élet nem biztos, hogy a felvázolt hasonlat szerint keletkezik.

A bolygók nagy mennyisége egy lehetőség, akár véletlennek értelmezzük akár folyamatoknak, stb.

Akkor "kérdezzük meg" Stanislaw Lemtől, hogy miből gondolja, hogy a hasonlat ráillik egy még nem ismert dologra. Ha ismert lenne a keletkezés, akkor az ismeret alapján lehetne hasonlatot is mondani ami ráillik, de ez csak találgatás, egy ötletszerű hasonlat és nem ismeret.

Ugyanígy ez a rész is megnézhető alaposabban, mert miért is ne:

"A Naprendszer keletkezése, a Föld keletkezése, annak anyagösszetéte mind, mind különös véletlenek műve. Ami nem a nagy számok törvényét követi."

Oké, viszont itt a "különös véletlen" egy sima kijelentés, semmi több, másik, hogy mit értsünk "különös"-ön ez esetben. A "különös véletlen" teória az miért lenne igaz?

Másik része a "nagy számok törvényét követi". Itt első lépésben azt tisztáznám, hogy nem a képleteket és számításokat követi a természet, hanem fordítva, a természetet írja le valamennyire egy-egy képlet és számítás. Tehát nincs semmi a természetben ami követne bármiféle nagy számok törvényét, vagy képleteket.

Vagy volt ilyen is, ez is megnézhető:

... (a labdás eset)... "De az efféle kivételekről NEM lehet statisztikát készíteni!"

Miért is ne lehetne? Lehet, mert a labdás példában a vizsgálati területet kibővítjük bármire, ami befolyást gyakorol a vizsgálatra, vagyis az is bele tartozik. Ez csak a vizsgálati terület méretének meghatározásán múlik. Semmi máson.

@2 "A marxisták szerint “véletlen”. "

Mégis mi köze Marxnak a földönkívüli élethez, te istenbarma?

"Az élet ritka véletlen vagy lehetséges más bolygókon is?"

Egyelőre nem tudjuk, mert csak a Földi életet ismerjük. A jelenlegi tudományos modellek szerint, az élet kialakulásához szükséges körülmények könnyen előállhatnak más bolygón, sőt esetleg bolygók holdjain is. Erre a feltételezésre alapul az a törekvés, hogy élet, vagy egyszer volt élet nyomát keressük a Marson és az Európán. De ezek mind csak feltételezések egyelőre. Én úgy gondolom, hogy erre a kérdésre még a mi életünkben választ kaphatunk, akár a megfelelő műszerekkel felszerelt Mars és Szaturnusz missziók által, akár az exobolygókutatás fejlődésével. Ott arra van reális lehetőség, hogy a csillaga előtt elhaladó bolygó légkörének összetételét megismerjük. Ami viszont adott kompozíció esetén egyértelmű indikátora lehet az életnek. Ezek rendkívül érdekes kérdések, amikre reálisan választ kaphatunk az elkövetkező évtizedekben.

"a Földön miért csak egyszer jött létre az élet."

Nem tudjuk, hogy egyszer jött-e létre.

Mivel már azt tudjuk, hogy egyes primitívebb életformák szimbiózisos, majd komplett egyesüléséből is születtek fajok, ez megtörténhetett kismilliószor, akár párhuzamosan létrejött élőlények közt is. De az élőhely-kiszorítás is lehetséges, az eredményesebb elette a területet a másiktól, ami kihalt.

Ki tudja, esetleg mindez megtörtént itt-ott, sokszor is.

"Mégsem látunk random élő molekulákat megjelenni sehol"

Bonyolult szerves molekulákat látunk létrejönni. Élőnek nevezhetőt valóba nem. De ennek is leeht több oka.

Például az, hogy a bonyolult szerves molekulák életté fejlődésére a RÉGI földi körülményke jobbak voltak, mint a mai, ami már a kifejlett életet szolgálja jobban.

De még az is lehet, hogy, keletkeznek ilyenek, csak esélyük nincs felfedezési jutni. Nemrég fedeztek fel olyan baktériumokat, amik vírusokat esznek. Lehet, hogy a mai élet simán felzabálja a potenciális újat.

"biológiában is csak egyféle élet ismert"

Egyetlen szempontból, mind-mind minimum RNS vagy DNS alapú.

De fentebb írtam, hogy ez miért nem jelenti azt, hogy muszáj volt egyetlen életfajtából kialakulnia a kezdetekkor.

A kérdés továbbra is nyitott, de valószínűbb, hogy az élet kialakulása megfelelő körülmények közt természeti törvények alapján "előírásszerű", mint az, hogy a komplett univerzumban egyetlen egyedi véletlen.

Tényleg kell, hogy minimum egy, egyértelműen idegen keletkezésű, eredetű életet találjunk.

A legbiztosabb az lenne, ha totál eltérő kémiájút találnánk. Mert ha máshol, hasonló körülmények közt is RNS alapút találunk, akkor vagy a pánspermia igaz és nem vagyunk előrébb, hogy az első élet honnan van, vagy simán az RNS kialakulása törvényszerű és akkor fingunk nem lesz, hogy ez most párhuzamos keletkezés vagy pánspermia.

Ha találunk egy totál eltérő biokémiát, kémiailag teljesen eltérő RNS-szerűséggel, akkor lesz csak biztos, hogy több helyen is keletkezhet és keletkezik élet.

"A marxisták szerint “véletlen”. De ha körülnézel akkor egy intelligens Tervezőre utal a teremtett világ, valakik szerint Isten, valakik idegen lények teremtettek mindent.."

Ennek semmi köze a marxizmushoz, vagy bármilyen más -izmushoz. Ha egyszerűen a megfigyelések azt mutatják, hogy nincs szükség egy intelligens tervezőre az univerzum működéséhez, akkor nincs. Ha van, akkor van. A lényeg a szigorú tárgyilagosságon van, mindenféle érzelmi kilengéstől, részrehajlástól mentesen.

A számok pedig nem hazudnak. Ha a számok azt mutatják, hogy van intelligens tervező, akkor van. Ha nincs, akkor nincs. Ha nem tudjuk, akkor MÉG nem tudjuk. Pont.

Én nem művelek semmilyen tudományt (kivéve, ha a logisztika is az), annyit azonban felfogok, hogy az érzelmeknek semmi közük hozzá. Egyszerű megfigyelésről és az elért eredmények, ismeretek újbóli használatáról van szó.

Mellesleg állati idegesítő a marxizmus, materializmus és a tudományos gondolkodás teljesen alaptalan és demagóg összemosása.

Tipikus kreacionista szöveg.