A növények beoltása tulajdonképpen génmódosítás?
Hogy ha én beoltok mondjuk egy almafát vagy egy narancs fácská akkor a tulajdonságaik megváltoznak. A citrusoknál kell is az oltás,ha szeretnénk,hogy termő legyen. Beoltunk egy magonc narancsot és az teremni fog,mivel beoltottuk. Ha nem oltottuk volna be,akkor nagy eséllyel nem termet volna. Tehát itt is a tulajdonságok megváltoznak az oltásnak köszönhetően.
Ebből kifolyólag a növények beoltása tulajdonképpen génmódosítás?
Nem az, mert az eredeti alanyon nem módosítottál semmit. Ha humán hasonlatot szeretnél, akkor inkább szervátültetés.
A klasszikus nemesítés sem génmódosítás, legfeljebb ha a sugárzással mutációkat kikényszerítő, fajokat átkeresztező, poliploidiát sejtméreggel előidéző fajtáját nézzük.
Alapvetően hollófernyigessel értek egyet, én sem tekinteném génmódosításnak, hiszen a sejtek génállományát nem módosítjuk.
Ugyanakkor történhetnek érdekes jelenségek. A két növényi része sejtjei elvándorolhatnak, így kimérikus részeket hozhatnak létre, azaz olyan részeket, amelyek két különböző zigótából származó, eltérő génállományú setjekből állnak. (Sőt, egyes leírások minden oltással nemesített növényt kimérának tekintenek, bár mások ha jól látom, nem tekintik annak.)
Sőt, egy (már nem is annyira fiss) kutatás szerint előfordulhat ebben a kimérikus zónában, hogy a sejtek génállománya egyesül.
Ez már inkább közel áll a génmódosításhoz, bár én nem nevezném annak, mert nem célzott a beavatkozás. De ez már szerintem definíció kérdése.
Köszönöm a válaszaitokat!
Eléggé elgondolkodtam ezen,de akkor mégsem jó a gindolatmenetem.
Kérdező:
Bocs, ha tévedek, de nekem a kérdés alatti magyarázatból úgy tűnik, hogy nem vagy egészen képben, hogy mi is az az oltás.
Sokan úgy gondolják, hogy ha egy fára ráoltok egy ágat, akkor az egész fa olyat fog teremni, amilyen ágat beleoltottunk.
A valóság ezzel szemben az, hogy csak az adott ágból (vagy a sokkal gyakoribb szemzés esetén: csak az adott rügyből) kifejlődő részek fognak olyat teremni. A többi részt le szoktuk vágni.
A magról kelt és beoltott narancs esetén az van, hogy a magonc is termett volna a későbbiekben (cserépben 15-20 év múlva, szabad földben 4 év múlva), csak ezt nem akarjuk kivárni. Ez egyszerűen egy hormonális dolog, a fiatal növények sejtjei nem termelnek olyan hormont, ami miatt bekövetkezik a virágképződés. (Cserépben a lassú fejlődés és rossz körülmények miatt csak sokára alakul ki ez a termőképes állapot.)
Ismereteim szerint ugyancsak hormonális okok miatt van, hogy a körte birs alanyra oltva rövid ízközű hajtásokat fejleszt, vagyis gyengén fog növekedni. (Fajtafüggő módon, természetesen.) Mivel a birs hormonjai így hatnak a körte növekedésére.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!