Ló erő és nyomaték, nem értem?

A teljesítmény a nyomaték és a fordulatszám szorzata.

Ebből elég evidens, hogy azonos nyomaték más fordulaton más teljesítményt takar.

Nézzük másik oldalról.

Van két 100 lőerős autód, az egyik dízel, mondjuk 3000-es fordulaton adja le ezt a teljesítményt, a másik benzines és 6000-es fordulaton.

Ehhez a benzinesnek kétszer akkora nyomatéka van az adott fordulaton, mint a dízelnek.

"Melyik a gyorsabb akkor?"

Az, amelyik jobb, a nyomaték- és teljesítménygörbékhez jobban optimalizált váltóáttételezést kapott.

Végeredményben az gyorsul jobban, amelyiknek a keréktengelyén nagyobb nyomaték van, de marhára nem mindegy, milyen gyakran kell sebességet váltogatnod ahhoz, hogy a motort is ennek a nyomatéknak megfelelő (legalábbis akörüli) fordulatszámon tartsad.

Egy fokozatnélküli váltó lenne az ideális, ha az abból ma létezők nem lennének túl mechanikai veszteségesek vagy túl gyorsan elhasználódóak.

Ezért ver mindent az elektromos autó.

A villanymotor sokkal nagyobb fordulat-tartományban képes UGYANAZT a nagy nyomatékot leadni, nem kell váltogatni.

A pillanatnyi teljesítmény mindig a pillanatnyi nyomaték és fordulatszám szorzatával arányos. Ami ide ki van írva, az a csúcsteljesítmény, és a csúcsnyomaték, de az nincs kiírva, hogy mekkora fordulaton.

A Passatnak, a turbódízelekre jellemzően alacsony fordulaton van maximális nyomatéka, a kettő szorzata (teljesítmény) így nem túl nagy. A V8-asnak meg magas fordulaton van ugyanakkora nyomatéka, ezért nagyobb a teljesítménye.

A melyik gyorsabb kérdésre lehetne mondani, hogy sokmindentől függ, autó tömege, homlokfelülete, a nyomatékgörbe teljes ismerete (nem csak a csúcsa) de látatlanban is biztosíthatlak, hogy a Volvo a gyorsabb. Lehet, hogy a Passat 1500-as fordulaton tötymörögve jobban ugrik (bár azt se hiszem) de ahogy felpörög a Volvo, vígan legyorsulja. Az autó mozgási energiáját a leadott teljesítmény növeli. A nyomaték csak közvetve számít.

"Lehet, hogy a Passat 1500-as fordulaton tötymörögve jobban ugrik (bár azt se hiszem)"

Konkrétan ott, ahol egyenlő a nyomatékuk, ott egyenlő a gyorsulásuk is. de csak ott.

"de ahogy felpörög a Volvo, vígan legyorsulja."

Lévén a magas nyomaték sokkal nagyobb fordulatszám-tartományon áll fenn.

"Az autó mozgási energiáját a leadott teljesítmény növeli. A nyomaték csak közvetve számít."

Hát ez így azért nem igaz.

A mozgási energia egy időtlen mennyiség.

A mozgási energiát a beletett munka növeli, az meg ugyebár út*erő formájában kerül be, tehát a kerék kerületén vett erőből, a nyomatékból jön.

A teljesítmény, az idő szerepe ott jön be, hogy ezt a munkát mennyi idő alatt viszed be.

Szóval ha a két kocsi azonos ideig gyorsít eltérő teljesítménnyel, de azonos nyomatékkal, akkor az eltérő teljesítmény ellenére azonos mozgási energia növekedést, gyorsulást ér el.

Ezért is mondják éppen azt az igazi autómániákusok, hogy a teljesítmény parasztvakítás, a nyomaték számít.

Persze a jelen esetben a dízel kikap, mert a mondjuk komplett 10 másodperces gyorsítási idő alatt a benzines sokkal többet lesz a legmagasabb nyomatéka közelében, mint a dízel, még ha a dízeles úgy váltogat is, mint a Fast and Furious gyorsítva nézve.

"Semmi ilyan nincs benne amit egy átlag középiskolásnak nem kéne tudnia."

Más dolog az órán megtanulni a dolgokat, mondjuk bebiflázni és más dolog a való életben alkalmazni tudni.

És azért a belsőégésű motorok működése, kifejezetten a kérdéshez fontos viselkedése nem igazán része a középiskolás anyagnak.

Esetleg tanulnak villanymotor munkapontot, munkagörbéket, de a belsőégésű motorról maximum az ütemeket.

"Ebből picit végig gondolva rá lehet jönni, hogy hogyan lesz a tengelyen leadott teljesítményből a keréken gyorsító erő ami valójában gyorsítja az autót."

Igen, de ott jön a bonyodalom, hogy nem mindegy, milyen nyomatékot nézel.

Motor főtengelyen vagy keréken.

Mert ha van egy egységnyihez képes fele annyi nyomatékú, dupla csúcsnyomaték-fordulatszámú motorod dupla áttétellel, akkor a keréken ugyanakkora nyomatékod lesz, mint a viszonyítási alapnak.

Bevallom őszintén, most én is megvezettem magam, mert a kérdésben tutira motor főtengely nyomatékok vannak, míg amit én írtam az "időtlenségről", az a keréken vett nyomaték és a teljesítmény viszonyára igaz.

Szóval ha főtengelyen azonos a benzines és dízel nyomatéka, mindehhez a benzines egy rövidebb váltót kap, akkor egyértelműen a benzines lesz az erősebb, lévén a váltóáttételezés miatt a kerékre az fog nagyobb nyomatékot átvinni.

És így valóban a nagyobb teljesítményű nyer.

Persze tegyük hozzá, hogy mondjuk azonos járműtömegre vetítve.

Az, hogy simán a nagyobb teljesítményű lesz a gyorsabb, nem igaz, ha mondjuk összevetünk egy 200 lóerős motorkerékpár motort és egy 200 lóerős autó benzinmotort, ugyanolyan tömegű jármű hajtására, totál eltérő nyomatékokkal (a motoré jóval kisebb), akkor bizony váltó ide vagy oda, a nagyobb nyomatékú autó-motor fog nyerni.

(azért itt is számít a nyomatéktartomány szélessége, a többfokozatú váltóval akár át is fordítható a nyerés esélye).