Mit kell tudni a lóerő és forgató nyomatékrol autok esetében, nem értem?

Jo lenne latni egy ilyen grafikont hogy mi is lassuk, hogy te mit nezel pontosan.

Loero az TELJESITMENY, de nem munka. EZ ket eltero dolog, mint a terulet meg a nyomas. A loero atvalthato Watt-ba, ami (Nm)/s.

A forgatonyomatek az pedig Nm-ben merendo, azaz mint latod, az ido az osszefugges koztuk.

Naszoval. A biciklin ugye a pedaltnyomogatod fel-le. Vagyis maga alabad fel-le mozgast vegez, csakugy mint a dugattyu a motorban. (Van nemi kiteres, de azt hagyjuk.)

A dolognak ket limitje van: milyen gyorsan tudod kapkodni a labadat es milyen erosen tudod lenyomni a pedalt.

Ha felfele mesz egy emelkedon es tegyuk fel elfelejtettel valtani, erzed, hogy egyre erosebben kell nyomnod a pedalt ugyanahhoz a sebesseghez. Ez felel meg a forgatonyomateknak, azaz egyre nagyobb nyomtekot adsz le. Ha durva ez az emelkedo, akkor meg jobban nyomod a pedalt, de lehet, hogy mar nem tudod elegge nyomni es a bicikli lelassul, adott esetben megall. Ez akkor van ha elerted a forgatonyomatekod maximumat.

Amikor felfele mesz a lejton, akkor a valtot olyan pozicioba helyezed hogy elol egy kisebb tarcsa, hatul egy nagyobb tarcsa legyen. Ezt nevezzuk alacsony fokozatnak csakugy mint a motornal az 1-est. Ezzel kisebb forgatonyomateknal is el tudod erni, hogy a kerekpar mozogjon. Ezert hivjak a sebessegvaltot valojaban NYOMATEKvaltonak.

Namost ha a biciklin egyenletes sebesseggel haladsz, akkor minden sebessegfokozathoz es lejto tipushoz tartozik egy fix forgatonyomatek ertek. Vagyis ha egyenletesen haladsz, a legnagyobb sebessegfokozatnal egyenes uton a forgatonyomatek mindig ugyanaz az X ertek (akar 20-szal mesz, akar 40-nel). 5% emelkedonel legnagyobb sebessegfokozaton a forgatonyomatek mindig ugyanaz Y ertek (ahol Y nagyobb mint X). Ennek az az oka, hogy ha epp nem gyorsul a bicikli, akkor a pedalra kifejtett ero sem velatozik, azaz ugyanolyan erovel nyomkodod a pedalt.

De akkor mitol megy gyorsabban az egyik, mint a masik? Attol, hogy gyorsabban kapkodja a labat. Ez a teljesitmeny, vagyis a forgatonyomatek idobeni leadasa. Vagyis ha ugyanolyan erovel de nagyobb tempoban nyomod a pedalt, akkor gyorsabban fogsz haladni. Ha veszunk egy fix atteteles biciklit, tehat ahol nincs sebessegvalto es megkerjuk Joska bacsit, hogy menjen vele egy kort, akkor Joska bacsi (amig epp nem gyorsul, azaz egyenletesen halad) le fog adni egy adott forgatonyomatekot es egy adott teljesitmenyt. Ha megkerunk egy versenyzot, hogy tegye meg ugyanezt, o a gyorsulasmentes szakaszokon ugyanezt a nyomtekot fogja leadni (mivel az attetel es a lejto fix), csak a teljesitmenye lesz nagyobb, azaz gyorsabban szedi a labat, ettol gyorsabb lesz a bicikli is.

Na de eddig mindig egyenletes haladest emlegettem, akkor mi ertelme a nyomateknak? Hat a gyorsulashoz. Egyszeruen mondva a nyomatek az, ami gyorsit. Vagyis nagy nyomatek eseteben kilosz a piros almapatol es a kovetkezo sarkon mar felvetted a kenyelmes utazotempodat, kis nyomatek eseten pedig epp hogy felgyorsulsz.

Igen am, de a nyomatek amit le tudsz adni, fugg attol, hogy milyen gyorsan tekered a pedalt. Peldaul ha mesz a lejton lefele, es alacsony fokozatban van a valto, akkor erzed, hogy csak porgeted a pedalt, mint az orult, de nem “kapja el”, azaz nem ad hozza semmit a bicikli sebessegehez, nem gyorsit. Vagyis nagy fordulatnal nem tudsz nyomatekot leadni.

Na hat ugyanezek a karakterisztikak a motorra is igazak. Ha tobb benzint adsz a hengerbe akkor alapvetoen ket dolog tud tortenni: vagy gyorsabban jarkal fel-le a dugattyu, vagy erosebben nyomja a fotengelyt, de mindkettonek megvan a limitje. Mivel a motor eseten is igaz az, hogy egy sebessegfokozathoz, egyenletes tempon es egyenes uton mindig ugyanaz a forgatonyomatek tartozik (akkor is, ha 50-nel mesz es akkor is ha 100-zal) igy a ket sebesseg kozott ha nem valtasz, akkor csakis a fordulatszam novelesevel tudsz felmenni, ekkor a motor leadott teljesitmenye megnovekszik. (Az atmenet idejere a nyomatek is, de aztan beall ugyanarra a szintre.) Ha a motorban nem lenne valto, akkor egy motorfordulathoz egy sebesseg tartozna, olyan lenne, mint egy fix atteteles bicikli. Akkor azt tudnad leolvasni az abrarol, hogy alacsony fordulaton sok a nyomatek (ez jo, mert kis sebessegrol konnyebb nagyobbra gyorsitani), aztan elfogy a nyomatek, ott mar nem tudsz tovabb gyorsulni. Mivel a motorban valojaban van valto, ezert a valosagban ez az a fordulatszam, ahol valtanod kell, ekkor kezdodik az egesz elolrol. (Olyan, mintha kapnal egy masik fix biciklit, csak ennek masmilyen az attetele, mint az elsonek. Valojaban az ot sebesseg azt jelenti, hogy van 5 kulonbozo fix biciklid, es minddel el tudod jatszani ugyanazt, csak egyre nagyobb kezdosebessegnel.) Ebbol is latszik, hogy valojaban a valto attetektol nagyban fugg a vegeredmeny.

Amugy a ket abra metszespontjanak semmi koze semmihez. Mivel az egyik gorbe valos mertekegysege mas, mint a masik gorbe eseten (csak realtivizaltak, igy nincs ertelme metszespontrol beszelni. Ez csak ket egymasre montiroztott gorbe, de siman kinezhetne igy is:

[link]

A jelentestartalma ugyanaz, csak mashogy vannak elnyujtva a gorbek, igy mashol is metszik egymast.

A gorbe amugy azt mutatja, hogy a motor gyorsulasa 5750-es fordulatig jo, ott kell valtani ha gyorsulni akarsz, de az egyenletes haladas (vagyis ahol az adott korulmenyekhez kepest a legjobb sebesseget ki tudod csalni) az 7500-nal van. Vagyis 5750-ig fogja letepni a fejed a gyorsulas, de 7500-nal fogod azt erezni, hogy a motor teljes tudasaval megy es nem tudnad megmondani, hogy mennyivel.