Ha a kozmikus háttérsugárzás 2,7 k-re melegít fel mindent, akkor tudósok hogyan közelíthették meg a 0 k hőmérsékletet?
Itt azt írja, hogy a 0 kelvin milliárdod részét sikerült elérni:
Viszont a kozmikus háttérsugárzás mindent 2.7 kelvinre melegít fel. Ha valaki eléri a 2.6 kelvint, a kozmikus háttérsugárzás nem melegíti vissza 2.7 kelvinre?
A hűtőben lévő kaja sem melegszik fel a szoba hőmérsékletére, mert a hűtő folyamatosan több energiát tud kivonni, mint amennyi beszivárog a szigetelésen keresztül. Tehát benne hidegebb lesz.
Ha kihúzod a zsinórját a falból, akkor megszűnik a hűtésbe befektetett energia, és apránként, a szigetelés mértékével arányosan felmelegszik.
Ugyanez van azokkal a hűtött dolgokkal is. Először is nagyon kicsik, amit ilyen nanokelvines tartományba hűtenek, az általában csak egy vagy néhány atom, molekula. Ha kicsi az anyagmennyiség, akkor kicsi a hőkapacitás, igy kicsi energia is elég a lehűtéséhez. Vagy másként megközelitve, ugyanannyi energiából jobban le lehet hűteni, mint nagyobb mennyiséget. Viszont pont ezért, a hűtés leálltával nagyon gyorsan vissza is melegszik a környezet hőmérsékletére.
nem érték el, mert a T^3 törvény tiltja: ahogy T közelít a 0-hoz a hőkapacitás tart a végtelenhez
a cikk humbukk
4.
Nem is arról volt szó, hogy elérték a 0K-t, csak megközelítették.
Húú, nem egy egyszerű mutatvány a nulla kelvin megözelítése.
Mesélek egy idevágó történetet a gyakorlati megvalósítás nehézségeiről.
Vákuumban felfüggesztett félvezető anyagot próbáltak minél jobban lehűteni.
Mágneses hűtést alkalmaztak, tehát nagyon erős mágneses teret hoztak létre, ami mágnesesen átrendezte az anyagot, és természetesen fel is melegítette.
Ezt a hőt elvonták a rendszerből, így az erőtér kikapcsolása után, amikor az anyag újra rendezetlen lett, jelentősen le is hűlt.
Ismételték ezt a ciklust, de sehogy sem tudtak bizonyos határnál jobban lemenni a hőmérséklettel.
Nem értették, mert a számítások nem ezt jósolták.
Hosszú vizsgálódás után jöttek rá, hogy a felfüggesztéshez használt damil szerű anyagszál átvette a vákuum szivattyú rezgéseit, és a megnyúlása-összehúzódása által keltett belső súrlódásából származó hő zavarta meg a kísérletet.
Képzelhetitek milyen, szinte mérhetetlenül pici hatásokról beszélünk már itt.
Az utolsó lépés során már mágneses hűtést alkalmaztak
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!