Az idegrendszer működhet nemdeterminisztikusan?

Ha nagyon precízek akarunk lenni, nem tudjuk, hogy a kvantumjelenségek milyenek. Pontosabban van ilyen és van olyan nézőpont is, egyik se tudja cáfolni a másikat, igazolni a sajátját.

Probléma az is, hogy pontosan mit értsünk determinisztikusságon (a szó hétköznapi értelmében persze triviális, de itt a probléma éppen az, hogy minden az értelmezésen múlik). Ezért ha akarom, a kérdésbeli állításod igaz, ha akarom, nem igaz. A fő baj az, nem tudom, mit akarjak úgy, hogy az biztosan jó legyen.

Én pl. mint egyszerű altatóorvos nem tudom, hogy a determinisztikus/indeterminisztikus fogalompárnak van-e a triviálison túli, azaz tudományos/matematikai definíciója. Azt gyanítom, hogy igen, ha már az általam is kedvelt káoszelmélet leírása is matematikai jellegű. Vagy legalábbis nekem ér5hetetlen, bonyolult matematikai képleteket tartalmaz. Különben nem vagyok biztos abban, hogy ez releváns, ezért én mereszen azt mondom, legyen a szigorú, kivételt nem megengedő okság az, ami a diskurzusunkban dönt determinisztikus, ill. indeterminisztikus között.

Ha viszont a ti fejetekben (és esetleg a valoban hozzáértők fejében is) az indeterminisztikus egyenlő a kaotikussal, akkor arra voksolok, mert a világegyetemben minden bonyolultabb rendszer kaotikusan működik.

Az én fogalmaim szerinti kaotikus rendszerben azonban nincs kivétel az okság alól, csak a rendszer túl bonyolult ahhoz, hogy érvényes előrejelzéseket tudjunk végezni.

Tudtommal nem kizárható, hogy érvényesülhetnek kvantummechanikai hatások az agy működésében. Az alábbi cikk mondjuk azt írja, hogy valószínűleg nem, ha jól látom, de mintha valahol olvastam volna nemrég, hogy valószínűsítettek ilyet (sajnos fogalmam sincs, hol).

[link]

A kaotikus biztos nem egyezik a tudományos zsargonban a nem determinisztikussal, mert a kaotikus rendszerek determinisztikusak, csak az aktuális állapotukból nagyon nehéz (sokszor gyakorlatilag lehetetlen) megjósolni a későbbi állapotukat.

Igen, másképp. Mert ez a szabály semmire nem jó. Azért nem, mert nem létező/nem bizonyított feltételezésekkel élünk. Ettől a ponttól pedig bármi és az ellenkezője igaz egyszerre. Hiszen ha valamit igaznak tartunk, csak a(z elképzelt) feltételeken kell módosítanunk és máris hamissá tehettük.

Ha komolyan gondoljuk ezeket a fogalmakat, és a mélyére nézünk, rájöhetünk a determinizmus és az idő szoros kapcsolatára, és ki fog derülni, nézhetjük innen és onnan, egyik sem bizonyítható (nincs rá eszközünk).

Rosszul írtad ki a szavazást.

A világ alapvetően nemdeterminisztikus, az idegrendszer viszont determinisztikus.

Nagyon sok dolog dolgozik benne azon, hogy ez így legyen.

Tényleg nem megválaszolható biztonsággal.

- Nem tudjuk, mennyire befolyásolja az agyműködést a kvantumfizika sztochasztikus működése.

- Nem tudjuk, hogy a kvantumfizika sztochasztikus működése tényleg sztochasztikus-e, vagy csak nem ismerjük azokat a mélységeit, amik megmutatnák a determináltságát.

Hétköznapi értelemben meg tényleg definíció kérdése.

Ha van egy kijelölt halmazod, ami azonos inputokra mindig azonos választ ad, azt nevezhetjük determináltnak.

De ha nem, nem tudhatod biztosan, hogy a változó output tényleg sztochasztikus működés eredménye, vagy simán nem ismersz minden inputot, pont a változóakat nem.

Egy input változó mindenképpen mindig más ugyanannál a rendszernél: az idő. Hiszen időre van szükség a kísérlet ismétlésére.

Ha meg egyidejűséget produkálsz két elvben azonos rendszer inputolására, abban nem lehetsz biztos, hogy a két rendszered elegendő mélységig egyforma-e, ha meg nem, az eltérő input oka ismét nem a sztochasztikus működés.

Szóval a determinizmust tetten lehet érni, de a sztochasztikus tulajdonság sosem lehet teljesen biztos.