Egyes országok miért választják a nyájimmunitást amikor még nem tudjuk biztosra, hogy milyen hosszútávú hatásai vannak a koronavírusnak az egészségre?

> Egyes országok miért választják a nyájimmunitást

Pl. melyik országok? Még a járvány elején még néhány ország számított !esetleg! még erre az eshetőségre, de már akkor sem ez volt a fő szempont. Ma nincs olyan ország, ami a nyájimmunitásban látná a megoldást. Vannak országok, ahol drasztikusabb, van ahol kevésbé drasztikus intézkedések vannak, de mindenhol az a szempont, hogy egyik oldalról fékezzük le annyira a járványt, hogy az egészségügy képes legyen megbirkózni vele, de hagyjuk annyira működni az országot, hogy az ne vezessen komoly gazdasági válsághoz, tömeges munkanélküliséghez, erős elégedetlenségekhez. Hiszen nem csak a járványban meghaltak élete számít, hanem a járványügyi intézkedések okán romló életminőség, vagy élethossz is. Nyilván azt is rá kell tenni a mérlegre, ha valaki elveszíti a munkáját, emiatt mondjuk hajléktalanná válik, és ezért hal meg 10-20-50 évvel korábban az utcán. De az is elég, ha valaki egy középosztály anyagi egzisztenciájából lecsúszik a mélyszegénységbe.

Tehát mindenhol a fő cél megtalálni az optimális egyensúlyt a járványkezelés és a gazdaságkezelés között. De nem tudok olyan országról, ami deklaráltan a nyájimmunitásra játszana. Ez még tavasszal is inkább újságírók interpretációja volt, mintsem egy adott ország által deklarált cél.

"nyájimmunitás"

Ennek akkor lenne értelme, ha a fetőzöttség utáni immunitás legalább pár évig kitartana. Egyelőre úgy tűnik, hogy a koronavírussal szembeni természetes védettség kb. 3-4 hónapig tart, utána újra megbetegedhetünk. (A vakcina ennél tovább hatásos, ezért lenne fontos mielőbb beoltani a lakosság nagy részét.)

És akkor még ott van a mutációk, variánsok kérdése. A sima influenzánál kb. ugyanez a helyzet, ott is évente jön a járványszezon, csak azt kicsit jobban viseli a szervezet. Pedig elvileg ott is rég "nyájimmunisnak" kellene lennünk.

Gyakorlatilag mindegyik a nyájimmunitásra játszik, csak a korlátozásokkal a nyájimmunitásig történő fertőzések számát húzza ki hosszabb időre, hogy egyrészt ne dőljön be az egészségügy, másrészt ne haljon meg annyi ember.

Plusz az időhúzás segít "kivárni" az oltások beindulását.

Az a nyájimmunitás, ami simán arról szól, hogy haljon meg mindenki, aki nem bírja, a többiek meg utána lexarhatják, amikor a hordozók száma már kevés lesz a pandemikus terjedéshez, azért nem egy etikus verzió.

Még az év eleji első felfutásnál pár ország megpróbálta ezt megjátszani, de aztán a halálozási számok mindenhol felébresztették az etikát (ja nem, csak a kormánybukás veszélyének felfogását).

"Az a nyájimmunitás, ami simán arról szól, hogy haljon meg mindenki, aki nem bírja"

Azért erről nem volt szó. :) (Remélem.)

Arról volt szó, hogy minél előbb mindenki essen át rajta, és akkor a lakosság nagy része immunis lenne. De még egyszer: Akkor még nem tudhatták, mennyi ideig marad védett a szervezet, és azóta is az a legvalószínűbb, hogy csak pár hónapig. (Abból kiindulva, hogy jópáran már másodszorra is megbetegedtek.)

"Arról volt szó, hogy minél előbb mindenki essen át rajta, és akkor a lakosság nagy része immunis lenne. "

Igen, aki túléli.

A többi meg...

Na ja, és most, hogy az újrafertőződés magasa valószínűsége kiderült, tényleg az egyetlen kiútnak a vakcina tűnik (ami, ha megfelelő, a fertőződésből kigyógyultak immunitásánál JOBBAT tud produkálni.

Jelen tudásunk szerint nem biztos, hogy a nyájimmunitásra próbálnának építeni. De aki elkezdte ezt a stratégiát, az utána már nem képes abbahagyni, hiszen bedobta a gyeplőt.

Amikor elkezdték, akkor még kevesebbet tudtunk a vírusról. Úgy tudtuk, hogy ez egyszerűen egy sima influenza. Nem tudtuk, hogy nem, ez annál sokkal komolyabb maradványtünetekkel gyógyul.