Ha galacsinná gyúrunk össze egy kenyérszeletet, annak hogyan változik meg a tömege és a súlya?
Szerintem a súlya nőni fog. Gondolok itt a felhajtóerőre: a kenyérszelet úszik a vizen, mert annyi vizet szorít ki, hogy a felhajtóerő fenntartja a víz tetején. A galacsin elsüllyed, mert kisebb felhajtóerő hat rá, azaz ő már kevesebb vizet szorít ki. És Archimedesz nyomán, ami kevesebb vizet szorít ki, az kevesebbet veszt a szárazföldön tapasztalt súlyából. Ez így helyes, valóban nő a súlya?
A tömege szerintem nem változik. A kenyérszelet esetén nagy térfogathoz tartozik kis sűrűség, míg a galacsin esetén kis térfogathoz tarsul nagy sűrűség. Tehát ezek úgymond egálban vannak. S mivel a tömeghez egy sima szorzás tartozik (sűrűség×térfogat), énszerintem ugyanaz a számszerű eredmény jönne ki a két esetben. Ezzel egyetértetek?
Köszönöm az eddigi kommenteket!
Közben lett egy idekapcsolódó új kérdésem --> A galacsinnak kisebb a térfogata, mint a kenyérszeletnek?
Tudom, ez hülye kérdésnek tűnik. Csakhogy elolvastam a számolási példát az alábbi linken. Az ott a kérdés, hogy 12 kg tömegű anyagból mekkora térfogatú test készíthető. Az anyag sűrűsége ismert.
Egyetlen egy válasz van a kérdésre. Ebből következik (legalábbis számomra), hogy mivel a kenyérbél tömege állandó, a belőle formált szelet és galacsin térfogata azonos lesz. Hiszen ahogy olvasható a linken, egyetlen tömeghez egyetlen térfogat tartozhat.
Szerintetek azonos a térfogatuk, hiába nyomtuk össze? (Addig oké, hogy a galacsin nem lesz tökéletesen tömör kenyerbél-gömb, valamennyi levegő marad benne.)
válasza:Egyetlen tömeghez nem egyetlen térfogat tartozhat. Ha összenyomjuk a kenyeret, kisebb lesz a térfogata, és nagyobb a sűrűsége.
Hetedikes vagy amúgy?
válasza:A galacsin tömege és súlya ugyanannyi marad.
Kérdésed második részére a válasz: igen.
A felhajtóerö a közeg (felhajtó) és a tárgy (felhajtott) sürüsége mellett függ az érintkezési felület méretétöl is. Pl. egy nádszál fekve minimálisan merülve úszik, ugyanannak a nádszálnak állítva az alsó vége mélyebbre merül. Mivel állítva kisebb felületen hat rá a felhajtóerö, csak mélyebben (ahol a közeg sürüsége nagyobb) hat rá elegendö felhajtóerö.
válasza:#13:
"Pl. egy nádszál fekve minimálisan merülve úszik, ugyanannak a nádszálnak állítva az alsó vége mélyebbre merül. Mivel állítva kisebb felületen hat rá a felhajtóerö, csak mélyebben (ahol a közeg sürüsége nagyobb) hat rá elegendö felhajtóerö."
Ez nem stimmel.
Tök mindegy a helyzet, a felhajtóerő azonos lesz, ha ugyanannyi térfogat merül a vízbe, akármilyen mélyen.
A nádszálad két okból süllyedhet el függőleges helyzetben, miközben vízszintesen fennmarad.
1. Felületi feszültség miatt;
2. Üreges, függőleges helyzetben jobban megtelhet vízzel.
válasza:#14
A felületi feszültséget kihagytam a dologból, nem akartam bonyolítani. A nádszál üres marad, nem süllyed el, csak mélyebbre leér a vízben lévö része.
A végsö felhajtóerö, ami fenntartja a nádszálat ugyanannyi ez tény, de mivel kisebb felületen hat csak mélyebben éri el azt a mértéket ami elegendö.
válasza: válasza:"Fekve nagyobb az érintkezö felület, ebben helyzetben a nádszál végének megfelelö felületre kevesebb felhajtóerö jut, mint álló helyzetben, amikor csak akkora a felületre hat az összes felhajtó erö."
És ennek pontosan az az eredménye, hogy mindkét helyzetben csak a vízbe merülő térfogat számít, az meg úszáskor, elmerüléskor is azonos lesz, akár áll, akár fekszik.
Csak a kiszorított víztérfogat számít, semmi más.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!