Állandóan a legrosszabb eshetőség fut át az agyamon. Még egy kenyérszeletelésnél is. Mi elhet ennek az oka?
Kanyérszeletelésnél, ha nem én csinálom, akkor majdnem mindig átfut a szemem előtt egy olyan képsor, ahol az ojjaiba belevág az illető.
Vagy amikor egy harcművészeti előadást néztük és a katanáját az előadó nagyon gyors mozdualttal helyezte vissza a hüvelybe, úgy, hogy oda se nézett, akkor is átfutott a szemem előtt az, hogy a hüvelyt tartó kezébe döfi, vagy a testébe.
Elég szar érzés. Vagy ha látok egy macskát a háztetőn sétálni elképzelem ,hogy leesik és szörnyethal. vagyis nem elképzelem, csak a szemeim előtt látom. Mintha a jövőt látnám, de közben nem fog bekövetkezni.. Ezt mi okozhatja?????
meg még pl akkor, amikor valaki az ugrálóvárban ugrál, átfut az agyamon az a gondolat, hogy egyik ugrásnál eltöri a lábát.
Hű ez engem is érdekel, én is hasonlóan vagyok.
Szerintem ez valami belső félelem, aggódás.
Hát lehetséges. 17 éves vagyok, sokat csesztetnek az iskolában, mivel énkicsit introvertált vagyok, és nem szeretem a bántjuk a másikat, ezzel nekünk jó lesz stílust, és így kiközösítenek. és nem járok bulizni, inni... Pozitív értelemben kitűnök az osztályból. És ez nem nagyképűség, ez a valóság. Látom ,hogy hogyan beszélnek a többiek a tanárokkal.. És ezt a tanárok ki is fejezték nekem. Vagyis nem csak az én véleményem.
De nem hiszem ,hogy ennek köze lenne hozzá.. esetleg szülői részről a túlzott aggódás miatt? Anya kicsi fiaként tartott anyám, most próbálok kitörni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!