A valódi zsírsavak erős lúgokkal hogyan alakítanak ki sókat (szappanfőzés)?

A sztearinsav pKa értéke 4.75, ami egy teljesen átlagos gyenge szerves savra jellemző. Az ecetsav pKa értéke 4.78. Szóval a zsírsavak savasak, nem semlegesek. Legfeljebb nehezebb megmérni oldatban a pH-ját, mert nem oldódik túl jól.

"8-C atomszám felett már a kémhatást sem mérjük, ugyanis, minél hosszabb a zsírsavoldallánc, annál jobban csökken a savasság."

És ezt honnan is vetted?

Eleve nem logikus, hogy a sorban a 9. vagy 10. C atom hogy befolyásolja a savasságot. Az oldallánc hosszától többé-kevésbé független a savasság. Az fontos, hogy H-COOH (hangyasav) a savad, vagy HC3-COOH (ecetsav). De utána már hiába pakolgatsz szénatomokat, minimális hatásuk van.

"a VALÓDI zsírsavak pedig már csak szerves poláros oldószerben tudnak oldódni"

Kis mértékben vízben is oldódnak. Annyira, amennyire ehhez a reakcióhoz kell.

A szappanok pedig már ionosak, úgyhogy kiválóan oldódnak vízben.

" ha nagyon erősen apoláros - tehát naaagyon hosszú a zsírsavoldalláncom, akkor még abban sem fogom tudni feloldani, nem?"

Minél hosszabb az oldalláncod, annál inkább nem zsírod van, hanem polietiléned, és mint tudjuk, a polietilént igen nehéz bármiben feloldani. Persze ez egy szélsőséges példa, de ahogy növeled a szénatomok számát, csökken az oldódás entrópia tagja, így az anyagod mindenben egyre nehezebben oldhatóvá válik. És nyilván ahogy a polárossága csökken, poláros oldószerekben való oldhatósága csökken.

"De pontosan hogyan történik a zsírsavak és erős lúgok szappanosítása?"

Így:

NaOH + R-COOH -> H2O + R-COO(-)Na(+)

Direkt kiemeltem a keletkező vegyület ionos mivoltát. Ezért oldódik olyan jól vízben, annak ellenére hogy a sztearinsav pl. minimálisan oldódik csak.

Nem világos hogy ez mit akar jelenteni: "HOH + R-COOH --> R-COO(-)H(+) + HOH"

Az oldódás nem azt jelenti, hogy az egyik funkciós csoport valamiféle reakcióba lép egy molekulával. Egy zsírsav molekula nagy, és bonyolult, és egy csomó víz molekulával van kölcsönhatásban, amik folyamatosan mozognak, cserélődnek, rendeződnek, stb. Ez nem írható le egy A+B->C típusú reakcióként.

"Akkor az oldódás nem feltétlen a funkciós csoportok kicserélődését jelenti?"

Nem.

"Most arra gyanakszom, hogy bizonyos entrópia fölött nevezünk egy reakciót oldódásnak."

??????????????????

Mi az, hogy bizonyos entrópia fölött???? Esetleg egy bizonyosnál nagyobb entrópiaváltozás esetén, de úgy sem igaz. Ezt amúgy sem értem, hogy jött ide.

"Vagy oldáshő szabja meg."

Mit?

"Még mindig nem értem tehát, hogy miért oldódnak "annyira amennyire kell nekik" - ahogy írtad, vízben a telített/len zsírok, zsírsavak, sztearátok"

Gondolom azt értette ez alatt, hogy nagyon kis mértékben azok is oldódnak vízben, és ez már elég a pKa érték meghatározásához (vagy legalább becsléséhez).

"NaCl + H-O-H --> (Na+) + (Cl-)"

Ez a reakcióegyenlet így értelmetlen. (És az ilyen oldódást leggyakrabban nem szoktuk kémiai reakciónak tekinteni.)

"hanem mert micellákat tud vele képezni és elkezd habzani. "

1. A micellaképződés nem kémiai reakció (nem változnak a részecskék, csak az elrendeződésük).

2. A desztillált víz reakcióba tud lépni a sztearát ionnal, de nem emiatt képződik micella. Ez a szappanoldat lúgosságát okozza.

R-COO- + H2O ⇌ R-COOH + OH-

"a keménységet képző ionok (Mg2+, Cl-, Ca+) miatt"

A kloridion nem okoz keménységet.

A kalciumion helyesen: Ca2+

"??? Most akkor nem értem, hogyan jön a sztearátok ionossága a vízoldhatósághoz"

Az ionosságuk leginkább a micella képző hajlamukat (felületaktív hatásukat) segíti.