Ki lehet gonoszabb az okos vagy a buta ember?

> Mivel a gonoszság butaság, ezért nem létezik olyan, hogy okos gonosz ember.

Hát attól függ, hogy hogyan határozzuk meg az okos fogalmát. A hétköznapi fogalmainkat nem definiáljuk egzakt módon, így egy-egy szó alatt lehet, hogy mást ért az egyik ember, mint a másik. De úgy összességében az „okos” szó nem hordoz különösebb erkölcsi tartalmat, szemben a „bölcs” szóval, aminek már van erős erkölcsi tartalma is. Hogy egy filmes, popkulturális példát hozzak, ott van Lex Luthor a Batmanből, aki alapvetően gonosz, de egyben a világ egyik legokosabb embereként írják le, zseniális tudósként, feltalálóként, üzletemberként jellemzik.

Meg tényleg kérdés, hogy mit is jelent pontosan a gonoszság. Szintén filmes utalással az Ötödik pecsétben a Latinovits által megformált nyilas okos ember, szinte zseniális, csak éppen embertelen. De gonosz ő? Hát a fene tudja. Ő a saját embertelen értékrendje és világképe szerint cselekszik. De ez egy embertelen és nem emberellenes értékrend. Ha a fejébe látnánk, akkor valószínű azt látnánk, hogy ő nem akar ártani az embereknek. A célja a rendszer működtetése, hatalmon tartása, az ember nemes egyszerűséggel nem tartja embernek, hanem valamiféle alapanyagnak, üzemanyagnak, masszának, amit megfelelő módon kell alakítani. Nem azt akarja, hogy az adott embernek rossz legyen, mert nem foglalkoztatja az, hogy az, amit tesz, az az adott embernek rossz-e vagy sem. Neki pont annyira nincs erkölcsi aggálya egy ember megkínzásával szemben, mint ahogy neked nincs erkölcsi aggályod egy virág leszakításával szemben. Nem gonosz ő, hanem pszichopata.

Vagy hát jó kérdés, hogy a pszichopata az pl. beletartozik-e a gonosz fogalmába. Szerintem nem, az valami egészen más kategória. Ha valakiből hiányzik az empátia, együttérzés képessége, kvázi mondhatnánk azt, hogy nincs lelke, akkor embertelen dolgokat tehet, holott neki nincs semmiféle ártó szándéka, mert nem érti, hogy mit jelent ártani valakinek. Ő pont úgy nem gonosz, mint ahogy az a mérges kígyó sem gonosz, ami halálra mar egy embert.

2XSü: Érthető, de akkor tulajdonképpen nem maradt játéktér a gonoszság fogalmának.

Aki nem nevezhető pszichopatának, mert képes empátiára, beleérzésre, de kifejezetten örömet okoz neki, ha árthat, az hova kerül?

Erre is mondhatjuk, hogy nem gonoszság, hanem perverzió.

És akkor a gonoszság kifejezés alkalmazási halmaza üres halmaz.

:)

> Érthető, de akkor tulajdonképpen nem maradt játéktér a gonoszság fogalmának.

Részben valóban rámutat arra, hogy a gonoszság – meg ahogy #7 válaszából kitűnik az okosság – nem eléggé egzakt fogalmak, az értelmezésük részben szubjektív, részben meg vannak olyan esetek, mikor megkérdőjelezhető, hogy valamit nevezhetünk-e gonoszságnak.

De azért marad tér a gonoszság fogalmának. Számomra gonosz az, ami tudatosan mások kárára van. Aki gonosz, az tudja azt, hogy amit csinál az másnak árt, pontosan átérzi, hogy miféle ártalmat okoz a tette másoknak, de nem ennek ellenére, hanem pontosan ezért csinálja. A gonoszság szándékolt. Sőt a gonoszság sokszor annak ellenére szándékolt, hogy aki a gonoszságot elköveti, annak tulajdonképpen nincs is különösebb haszna belőle. Ha Aladár dühös Bélára, és szándékolta elgáncsolja, pontosan tudva, hogy Béla így kiönti a kezében levő kávét, és megüti magát, az gonoszság. Aladár meg ettől nem lesz sem szebb, sem okosabb, sem gazdagabb, tulajdonképpen semmiféle haszonnal nem jár Aladárnak Béla kigáncsolása, a gáncsolás célja maga az ártás, Aladár haszna maximum a kárörvendés, hogy Bélával most hogy kicseszett.

Az igazi pszichopata esetén pont a szándékoltság nincs meg abban, hogy árt. Az pszichopata úgy fog a földre lökni, mint ahogy te félrehajtasz egy ágat. Nem azért fog fellökni, hogy neked rossz legyen. Nincs ilyen szándéka. Egyszerűen csak útban voltál, ő egyszerűen csak megszüntette a továbbhaladását gátló akadályt. Különben magasról tesz arra, hogy neked ez jó-e vagy sem, mint ahogy te sem sokat törődsz azzal, vajon az a faág szenved-e valamilyen sérülést attól, hogy félrehajtottad.

Szóval az örömet okozó ártás, mint állandó vagy alkalmi perverzió.

Hát igen, valóban fogalmi keveredés születhet ebből, nem lehet egzaktul kezelni.

Gonosz-e az, aki jogos felháborodásból, bosszúként árt másnak?

Gonosz-e az, aki egyszerűen gyakran kárörvendezik?

Talán ez más offnak tűnő fejtegetés, de láthatóan még mindig olyan területen mozgunk, ami intelligencia-független.