Milyen biológiai magyarázata lehet a koronavírus drasztikus gyengülésének?

Sosem volt az brutális erejű. Több oka is lehet annak, hogy így érzékeled a történetet:

1) Már kialakultak tapasztalatok a kezeléssel kapcsolatban, így kevesebben halnak bele, ha kórházba is kerülnek.

2) Lehetséges (és én erre voksolok), hogy a valóságban sokkal, de sokkal több fertőzött volt a téli-tavaszi hullám idején, egyszerűen csak nem lettek rengetegen kiszűrve (egy elég új "ellenség" volt ez a vírus), akiknek nem voltak komolyabb tüneteik. Eleve tél volt, kisebb lázt, köhécselést ráfogtak sokan arra, hogy valami nátha. Mivel a valódi fertőzöttszám több volt, így több volt a súlyos eset is, akiket viszont már kiszűrtek akkor is. Ez okozta a kezdeti nagy halálozási arányt.

3) Azt sem vetem el egyébként, amit te mondasz, lehet gyengült a vírus, hiszen neki "nem érdeke", hogy megölje az embert és elég gyorsan képes mutálódni.

Nem tudom, ki pontozta le a második válaszolót, de igazán elárulhatná, hogy miért tett ilyet...

(A többi korábbi válasszal is egyet értek, pár kiegészítést, megjegyzést szeretnék tenni.)

#2

2)Nem lehetséges, hanem biztos. Magyarországon például nagyjából 15-ször annyian fertőződtek meg ténylegesen a vírussal tavasszal, mint amennyit sikerült igazolni a Semmelweis egyetem mérése alapján. Illetve volt olyan becslés, hogy világszinten nagyjából 20-szorosa lehet a tényleges fertőzés szám az igazoltaknak. (A halálozások száma pedig kb. kétszerese.) Tavasszal főleg Nyugat-Európában brutálisan keveset tudtak feltárni a fertőzésekből, épp azért mert sokan tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelik át a vírust. Érdemes megnézni, mennyi volt az egyes országokban a pozitív tesztek aránya tavasszal (a WHO ajánlás szerint akkor van kontroll alatt a járvány, ha 5% alatt van a pozitív tesztarány.)

Itt látható például, hogyan változott a pozitív tesztarány néhány nyugati országban:

[link]

Értelemszerűen, ha kevesebb esetet tárnak fel, annak jóval nagyobb hányada fog meghalni (az azért nagy valószínűséggel kiderül, ha valaki koronavírus miatt hal meg).

Amúgy már kb. februárban-márciusban (nem tudom pontosan, mikor jött ki az becslés) is 3% körüli halálozási rátáról beszéltek Vuhanban, pedig ott tényleg túlterhelődött az egészségügyi rendszer (ahogy például Észak-Olaszországban is).

#2/3)

és #3

Való igaz, az előnyös a kórokozók számára, ha kisebb eséllyel hal meg a gazdatest, de azért más hatások is befolyásolják a virulencia mértékét, és ezek gyakran csereviszonyban vannak a halálozási rátával. Például gyakran a vírus fertőzőképessége fordított arányban változik a halálozással, mert minél gyorsabban képződnek új vírus részecskék, annál inkább károsítja a vírus a gazdaszervezet működését.

Emellett megint más a helyzet, hogy ha több kórokozó is van (például a vírusnak több változata). Ebben az esetben hiába okoz kisebb eséllyel halálozást az egyik változat, hogyha mindkettő megfertőzi a gazdást, akkor a másik úgyis hamar kinyírja, és egy gazdán belül az utóbbi jobb eséllyel kerül előnybe (ismét azért, mert gyorsabban szaporodik).

Emellett például ha a vírus már a lappangási idő alatt terjed, akkor nagyjából mindegy a terjedése szempontjából, hogy mi lesz utána. A koronavírus tudomásom szerint a tünetek megjelenése előtt, és röviddel a megjelenésük után fertőz leginkább, szóval hogy később mennyire romlik le a gazdaszervezet, az valószínűleg nem olyan meghatározó a vírus szempontjából.