Milyen halmazállapotúak lehetnek a keverékek és az elegyek?

Keverékek azok folyadékok.

Az elegyek meg a légneműek lehetnek.

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__hazif..

[link]

Az előbbi wiki cikkből a lényeg:

"

A keverékek többkomponensű, egy- vagy többfázisú rendszerek, amelyekben az összetevők aránya tetszőleges. A keverékekben különböző elemek vagy vegyületek együtt fordulnak elő. A komponensek elkülönültségének mértékétől és a közöttük lévő határfelület hiányától vagy meglététől függetlenül egyaránt keveréknek hívjuk ezeket a rendszereket. Halmazállapotuk alapján beszélhetünk gázkeverékekről, ekkor minden komponens gáz halmazállapotú (például levegő), folyadékelegyekről (például alkohol–víz elegy), vagy szilárd halmazállapotú komponensekből álló keverékekről (például ötvözetek, gránit, homok).

"

"

A keverék definíciója az IUPAC megfogalmazásában: olyan anyagrész, amely két vagy több összetevőből (más néven alkotórészből) áll.[1]

A meghatározásból látható, hogy igen kevés megkötéssel jár, ezért mindent lefed, ahol többféle anyag van egy rendszeren belül. Ennek értelmében az oldatok, az elegyek és a diszperz rendszerek is mind a keverékek csoportjába tartoznak.

"

"Elegyek

Elegyről akkor beszélünk, ha a keverék egyik összetevőjét sem emeljük ki a többivel szemben, mint például az oldatoknál az oldószert. Az elegy kifejezést leggyakrabban gázkeverékekre és folyadékok keverékeire használják"

Csak az eltérő fázisok keverékeire, különböző területekről:

Kolloid: folyékony + szilárd.

Zagy: folyékony+ szilárd.

Füst: légnemű és szilárd.

Aeroszol: légnemű és folyékony.

Egy probléma itt, hogy nem nagyon egységes a definiálás. A keverék mék csak-csak, az alatt általában a többkomponensű rendszereket érték fázisok számától függetlenül. (Ahogy EagleHun wiki idézete is mutatja. Ugyanakkor emlékeim szerint Szegeden úgy tanították, hogy a keverékek csak a heterogén, többkomponensű rendszerek. De már régen volt...)

Az elegy problémásabb. Ez alapján az eltés jegyzet alapján például az elegy homogén keveréket jelent.

[link]

Az alábbi jegyzet is így írja (valamilyen PTE-s jegyzet, de nem tudom, pontosan honnan).

[link]

(Amúgy ez is heterogén rendszernek írja a keveréket...)

De hallottam olyan értelemben is használni, hogy olyan homogén keverék, melynek tagjai korlátlanul keverednek (elegyednek) egymással.

A magyar wiki (mint láthattuk), megint mást ír. (Mondjuk ez talán kevéssé megbízható.)

Angolul nem is tudom, mi a megfelelője az elegynek. Mixture, compound, alloy: ezeket dobja ki a szótár, de egyik sem az igazi.

Mindenesetre ha elfogadjuk az ELTE-s definíciókat, akkor az elegy és a keverék is lehet bármilyen halmazállapotú, sőt a keverék többféle halmazállapotú részt is tartalmazhat. (Pl. homokos víz, füst, poros levegő, stb.)

#5

"Kolloid: folyékony + szilárd."

A kolloid rendszereket nem a halmazállapotuk szerint választjuk el a többitől, hanem méret szerint. A kolloid részecskék mérete 1 és 500 nm közé esik (vagy valami hasonló, többféle definíció is van), és így átmenetet képeznek a homogén és heterogén rendszerek között (szépen mondva mikroheterogén rendszerek). Így a kolloid rendszer alkotói bármilyen halmazállapot kombinációjúak lehetnek, a gáz-gáz páros kivételével (hiszen gázok csak homogén rendszert tudnak alkotni).

Kolloid: csak egy tipikus példát akartam hozni a folyadék-szilárd kombóval, mint leggyakoribbal.

Ez egy érdekes átmeneti állapot, tényleg közel sem olyan élesek a határok a fázisok közt, mint a többinél, majdnem hogy külön halmazállapotnak nevezhető, de az alapján, hogy két eltérő fázisból összeálló keverék, idefér.

"ha folyadékban szilárd anyagot oszlatunk el, azt szuszpenziónak nevezzük. (Illetve kolloidok esetében ezt szokták szolnak nevezni"

Hát műszaki területtől függő, erre akartam utalni fentebb a "különböző területről" megfogalmazással.

Lásd zagy.

:)