Füge és fügedarázs, hogyan is működik ez a dolog a természetben?

Van a lakótelepi házunk előtt egy fügefa amin mostanra értek be a gyümölcsök (a fajtáját nem tudom, a színük sárgászöld). Amikor megkóstoltam, olyan édes volt hogy a boltba se árulnak szerintem különbet ezért nekiálltam és amit tudtam azt leszüreteltem (nehogy kárba vesszen).

Amikor otthon eszegettem, akkor gondolkoztam el rajta, hogy tulajdonképp miféle gyümölcs ez? Imádom a fügét gyerekkorom óta de soha nem értettem pl. azt se, hogy miért nincsen a fának virága?

Aztán nemrég "kiokosítottam" magamat. Viszont nagyon megdöbbentett, amit olvastam.

Hogy a füge valójában nem más, mint egy zárt serlegvirágzat, amit kizárólag egy speciális rovar, a fügedarázs poroz be úgy, hogy bemászik a füge alján levő apró kis nyíláson (minek következtében elveszíti a szárnyait és gyakran a csápjait is). Miután az állat elhelyezte a petéit, azután elpusztul. A petékből először a hímek kelnek ki, amik megtermékenyítik a még ki nem kelt nőstényeket, utána a nagy rágóikkal kijáratot vájnak a nőstényeknek, aztán elpusztulnak.

Annyit idáig sikerült megértenem, hogy az "alap füge" kétlaki. A hímivarú fák fügéiben vannak a porzós virágok, a darazsak pedig ezekben tenyésznek (ezek a fügék ehetetlenek). A nőivarú fák pedig a magokat hozzák a termős virágukkal (ezek az ehető fügék). Amikor egy nőstény darázs elhagyja a "hím fügét" a teste tele van virágporral. Viszont ha egy "női fügébe" petézik, akkor gyakorlatilag elvégzi a megporzást, a petéket pedig a füge "megemészti" egy fehérjebontó enzimmel a darázs tetemével együtt és ugyanúgy hasznosítja a fehérjéket, akár a húsevő növények.

(Ez mind szép és jó, a füge "megkéri az árát a darázs dajkálásnak".)

Viszont mi a helyzet az egylaki fügékkel (aminek a belsejében egyaránt van porzó és termős virág)?

(Most hagyjuk a partenokarp - azaz "meddő" - és az önporzós változatokat.)

Az olyan fajták, mint a Capri füge, 3 termés szszakaszra oszthatók.

1. termés (tavasz): Profichi

2. termés (nyár): Mammoni

3. termés (tél): Mamme

Ha jól értettem "téli fügében" vannak azok a peték, amelyek áttelelnek. A téli fügéből kikelő darazsak megporozzák a tavaszi fügét, aztán a tavaszi fügét elhagyó darazsak megporozzák a nyári fügét, ebben már nem fejlődnek új darazsak, ebből lesz az ehető füge.

DE - és itt jön a legfontosabb kérdés - ha a nyári fügéből nem születik darázs, akkor hogyan kerül pete a téli fügébe?

Továbbá van még valami, ami még mindig nem egyértelmű a számomra. Hogy vannak olyan fügék, aminek a belsejében kétféle bibéjű termős virág található. Egy hosszabb és egy rövidebb. Ha a darázs a hosszabb bibéjű virágba petézik, az a pete elpusztul, viszont ebből a virágból lesz a mag, a rövid bibéjűből pedig a darázs születik (a porzók pedig abban a szűk járatban találhatók, ahol a darázs bemászik a fügébe). Azt szeretném tudni, hogy milyen fajta fügék ezek és hogy van-e köztük ehető? Vagy ez az az egylaki fügefajta, amit fent leírtam? (Akkor ez azt jelenti, hogy a nyári fügékben csakis és kizárólag hosszú bibéjű termős virágok vannak, amiben nem fejlődik darázs?)