A világűr miért fekete?

#9

Az emberi szem egyetlen beérkezö foton érzékelésére is alkalmas. Ez az ingerület az ingerküszöb miatt nem jut el a feldolgozás fázisába, különben a sok inger között elveszne a lényeg.

"

Jó fényviszonyok mellett a normális szem két, egymástól dmin távolságra levő pontot akkor lát még éppen különállónak, ha a két pontból kiinduló és a szem (egyesített) K csomópontján átmenő sugarak alkotta αmin látószög nagyobb 1 ívpercnél (1’ = 1/60o). Tehát 1 m távolságból két pont akkor bontható fel szabad szemmel, ha egymástól legalább dmin = 0,3 mm-re vannak. A dmin távolságot feloldási határnak, az 1/αmin értéket látásélességnek hívjuk. A szem felbontóképességét 4-5-szörösére lehetne növelni a geometriai optikai képalkotás (a törőfelületek minőségének) javításával anélkül, hogy a retina szerkezetét vagy a fényérzékeny elemeket megváltoztatnánk (szuperlátás). Az ennél nagyobb felbontóképesség kialakítását továbbra sem a retina finomszerkezete, hanem a geometriai és a fizikai optikai korlátok (a szem szerkezeti elemein (pl. a pupillán) való fényelhajlás) együttesen fogják megszabni."

"A szemünk érzékenysége a fényintenzitásra ill. annak széles tartományára igazán csodálatra méltó. A mérések alapján az a legkisebb fényteljesítmény, amelyet a sötétre teljesen adaptált szem még érzékelni képes, kb. 2·10–17 W. Fotometriai egységben kifejezve a megvilágítás küszöbértéke mintegy 10–9 lux. Ez zöld fény esetén másodpercenként kereken (a pupillán áthaladó) 50 fotonnak felel meg. A megvilágítás küszöbértékénél 11 nagyságrenddel nagyobb az a megvilágítás (100 lux), amelyet a szemünk még fájdalomérzet, ill. károsodás nélkül képes elviselni. Sőt, ha a megvilágítás nem hirtelen áll elő, hanem fokozatosan emelkedik, akkor néhányszor 100 lux is jól elviselhető. A látás szempontjából az is fontos, hogy a szem mennyire képes különbséget tenni két közel azonos I és I’ erősségű fényinger között. Ha az I és I’ fényintenzitás még éppen megkülönböztethető, akkor a ΔI = I – I’ érték az abszolút differenciaküszöb, és ΔI/I a relatív differenciaküszöb. A relatív differenciaküszöb a nappali látásküszöbnél tapasztalt 80% értéktől növekvő megvilágítással fokozatosan csökken, és normális megvilágításnál éri el a legkisebb értéket (1%-ot), majd emelkedni kezd erősebb fénysűrűségnél."