Aki a természettudományokban járatos és vallásos, hogyan gondolkoztok az alábbiról? (NEM provokáció a kérdés!)

"Sok Youtube sztori van ezekről, pl. a kisfiú olyan helyről beszél, ahol sose járt még, vagy azt mondja az apjának, hogy emlékszem, amikor még én pelenkáztalak és ezt- meg azt csináltam."

A youtube tele van kamu dolgokkal.

Öcsém 10 évvel fiatalabb nálam, 5-6 éves korában minden sztoriját azzal kezdte hogy: "amikor nagy voltam". Szerintem épp a humorérzéke volt kialakulóban. Gyerekek gyakran mesélik el a látott vagy szüleik által végzett dolgokat saját élményként ill. tevékenységként. Gondolom a tanulási folyamat része lehet.

Az alapprobléma itt abban van, miről is beszélünk. És alapvető, hogy pontosan fogalmazzunk, értelmezzünk. Nincs "lélek vagy szellem". Ezek nem szinonimák, hanem két különböző fogalom. A lélek a vallás fogalmaival értelmezhető, a szellem alatt pedig a nem anyagi dolgokat értjük. Az agy anyagi, a gondolkodása, érzelmei nem anyagi, szellemi.

A lélek az egyszerűbb (tudományos szempontból). Az ember belsőtulajdonságai közé tartozik a fajfenntartás, életösztön. Ez kódolt információ, minden élőlény sajátja. Ha gondolata van, akkor a körülményeket nemcsak elszenvedi, hanem értelmezi is. Amikor rádöbben, hogy ezek az evolúciós tulajdonságok sérülhetnek, félni kezd (ez nem azonos azzal, mikor a gazella menekül a leopárd elől). A félelem a legkényelmetlenebb érzés, amivel az ember rendelkezik, elég hamar létre is hozta a védekezést ellene. Ennek rendszerezett, kifejlett változatát nevezzük vallásnak, a lélek a vallás alap eleme. A vallás - bár sokféle - alaptulajdonsága a hit. Hiszek az istenben, a tevékenységében, mindenben, amit ő alkotott (például mennyben és pokolban). Így a hit dolga minden, a lélekkel kapcsolatos tulajdonság is, mivel a hittel itt nem foglalkozunk, így a lélekkel sem.

A gondolat, érzelem viszont szintén nem anyagi, ezért ugyanazt a kérdést kell mindenekelőtt feltenni, amit például a fénnyel kapcsolatban is. Mi az, mi a hordozója. Ha ezt tudjuk, akkor van lehetőségünk további kérdéseket feltenni (amire választ is remélünk).

És erre van válasz, a gondolat és ennek szorosan kapcsolt eleme, a parancs, elektromos tevékenység. Számos kísérlet mutatja meg, változatos gondolataink esetén melyik agyterület aktív, és ez mit jelent. Azt tudjuk, hogy bizonyos agysejtek elektromos áramot generálnak, más agysejtekre (sőt, izomsejtekre) hatnak. A gondolat tehát nyilvánvalóan az agy tevékenysége, a gondolat adatai (az emlékek) az agysejtekben tárolódnak. Sok mindent nem tudunk még, de ennyi bizonyos.

Az érzelem (a szerelemtől a jókedven át a bánatig) szintén nem anyagi jelenség. Sok érzelemről már tudjuk az anyagi hordozóját, különféle hormonok által termelt vegyületek, amelyek más szerveinkre hatnak. Minél többet tudunk ezekről a vegyületekről, annál többet az adott érzelemről, keletkezéséről,működéséről.

Vagyis itt nincs paradoxon.Az emberrel kapcsolatos minden tulajdonság és aktivitás (akár anyagi,akár szellemi) valami anyagi hordozóval, valami vegyülettel áll kapcsolatban. Ezek működése határozza meg fizikai és szellemi állapotunkat a fáradságtól a jókedvig, a sírógörcstől a felszabadult nevetésig, és ugyanígy a félelmeinket és szerelmeink állapotát. A működést mi magunk befolyásoljuk anyagcserével, akarattal, gondolattal és számos módon. Ezek részletes ismerete (bizonyos mértékig befolyásolása) tiszta biokémia. És ebből az agyműködés, a gondolat, akarat, motiváció és számos más nem anyagi természetű tevékenységünk és állapotunk.

Egyetlen kivétel a lélek, amely vallási fogalom, vallás kezeli. Amennyiben valaki az adott vallás tételeit hiszi.

#6 "#1 rohadtul nem érted a kvantumfizikát, úgy hogy inkább ne is beszélj róla légyszíves…"

Fizikus vagyok, szóval ezt gondold át újta

#7 (Musicaaaaa)

"Megpróbáltam ennek utánanézni (kíváncsi voltam, hogy milyen hormonok szabadítják FÖL ezt a reakciót) és csak arról találtam, hogy mik szabadulnak fel MIUTÁN sírtál."

Az angol wikipedia alapján nem hormonok hatására kezdünk könnyezni, ha szomorúak vagyunk, hanem idegi szabályozás alapján. A hipotalamusz (ami többek között az érzelmek kialakításában is részt vesz) paraszimpatikus rostokon keresztül tudja aktiválni a könnycsatornákat.

[link]

Itt alapvetően az a kérdés, hogy az agy működését nevezzük-e szellemnek (pneüma) illetve léleknek (pszükhé) vagy fordítva: a szellem/lélek hatását érzékeljük agyműködésként. Mivel a szellem nem tartozik abba a halmazba, melyek a természettudományok módszereivel vizsgálhatóak, ezért erre nem lehet egzakt választ adni.

Általában a természettudomány az ilyeneket nem veszi figyelembe és megmarad az érvényességének keretei között - ami nem jelenti azt, hogy kizárná ezt (ami megint csak az érvényességén tűl van)...